Rendelkezés elírás esetén követendő eljárásra

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy amennyiben a számmal és betűvel is írt összegek eltérnek, a betűvel írtat veszi figyelembe. Jogszerű ez? Mi a helyzet akkor, ha a számmal írt a helyes? (Esetünkben ez történt.) Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlatkérő által előre jelzett módon abetűvel írt mennyiség az irányadó, melyet az ajánlatkérő jogszerűen kötött ki.Tekintettel arra hogy az ajánlat ezen részét nem lehet módosítani, így ehhez azajánlattevő kötve van az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] A 191/2009. Korm . rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontjaarról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben ügyvédivagy jogtanácsosi ellenjegyzés szükséges. Ez az eset pedig a Kbt. hatálya alátartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e az ajánlati kötöttség eredetileg meghatározott időtartama?
Részlet a válaszából: […] Igen, amennyiben erről konszenzus van a felek között, azajánlati kötöttség időtartama meghosszabbítható, ezt a Kbt. nem tiltja. Hapéldául a szerződést nem sikerült a meghatározott időtartamon belül megkötni,akár a Kbt. megsértésével, lehetőség van az ajánlati kötöttség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlati kötöttség minimális időtartama

Kérdés: Ha a dokumentációban az ajánlati kötöttség minimális időtartamát jelöli meg a kiíró, akkor az változtatható? És egyáltalán, mit jelent ez a megjelölés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik.Lényege, hogy az ajánlattevő az ajánlati kötöttség lejártáigvan kötve ajánlatához, és amennyiben alkalmas a teljesítésre, egybenszerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Ajánlati kötöttség maximuma

Kérdés: Mi az ajánlati kötöttség maximális időtartama?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség időtartama szoros összefüggésben állaz elbírálás idejével, valamint a szerződéskötési határidővel. Az ajánlattételikötöttség ugyanis az ajánlattételi határidő lejártakor kezdődik, és legalább azajánlati felhívásban megadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009 Korm.rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdésb) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges azépítési szerződéshez. A 17. § (1) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlat módosítása ajánlati kötöttség időtartama alatt

Kérdés: Az ajánlati kötöttség időtartama alatt derül ki, hogy kedvezőbb árakat tudtunk volna adni egy közbeszerzési eljárásban. Ha ezt igazoljuk, módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek lehetősége van kedvezményt biztosítani azajánlatkérő részére, melyről szóló tájékoztatót közzé kell tenni aKözbeszerzési Értesítőben. Ebben az esetben az érdeksérelmet nem szükségesigazolni, a közpénz hatékonyabb elköltése és az alacsonyabb ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

"Jogi szakértelem" értelmezése

Kérdés: A törvény szerint a bírálóbizottságba jogi szakértelemmel rendelkező tagot is kell delegálni, azonban nem írja elő a jogász végzettség meglétét. A kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi Igazgatás Szakán szerzett igazságügyi ügyintéző végzettségemmel lehetek-e jogi szakértelemmel rendelkező bírálóbizottsági tag?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. ennél pontosabban nem fogalmaz, és a jogiszakértelem a jelzett végzettség esetén is fennáll, elegendő a bírálóbizottságitagság feltételeként az érintett bevonása a szabályoknak megfelelően. Fentieket támasztja alá a Kbt. 8. §-ának (1)–(2) bekezdéseis, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Telephelyhez kötött tevékenységarány meghatározása a kiírásban

Kérdés: Összhangban áll-e a Kbt.-vel az a kiírás, mely szerint az ajánlattevő tevékenységének 50 százalékát az ajánlatkérő közigazgatási területén elhelyezkedő telephelyén kell kifejtenie?
Részlet a válaszából: […] Ez a feltétel vélhetően a közbeszerzési szerződésekteljesítésére vonatkozó, a közbeszerzési törvény 304. §-ának (2) bekezdésbenrögzített előírás félreértelmezéséből adódik. A hivatkozott rendelkezés ugyanisazt írja elő, hogy az ajánlattevőnek (közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 78. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatikötöttség az ajánlattételi határidő lejártától kezdődik. A (2) bekezdésrendelkezése szerint az ajánlattevő legalább az ajánlati felhívásban megadotttervezett szerződéskötési időpont lejártáig kötve van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
1
8
9
10
13