Konzorcium igazolása a kizáró okok vonatkozásában

Kérdés: A kizáró okokkal kapcsolatos nyilatkozat tekintetében konzorcium (közös ajánlatevők) esetén ki minősül ajánlattevőnek? Az, akit felhatalmaznak a konzorciumi tagok (esetünkben három) a vezetésre, vagy továbbra is mind a három konzorciumi tag a negyedik taggal – vezetővel – együtt? Tehát elégséges-e a vezetőnek nyilatkoznia/igazolnia a kizáró okok hiányát, vagy mellette párhuzamosan mindegyik konzorciumi tag és a vezető is köteles nyilatkozni/igazolni azt?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. 25.§-a rögzíti az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevőkvagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meddig módosítható az ajánlat?
Részlet a válaszából: […]  A főszabály, hogy az ajánlati kötöttség a tárgyalásokbefejezésének időpontjától áll be az alábbiak szerint.A Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban az ajánlatkérő a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorcium a közbeszerzésben 2012-től

Kérdés: Változtak-e a konzorciumra vonatkozó elő­írások?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. a gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályokközött a korábbi konzorciumi szabályok megtartása mellett továbbirendelkezéseket tartalmaz az alábbiak szerint.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagynyújthat be részvételi jelentkezést. Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címke:

Kifizetés konzorcium tagjának

Kérdés: Lehet-e a konzorciumi szerződésben meghatározni azt, hogy az ellenértéket csak az egyik konzorciumi tagnak fizesse az ajánlatkérő, ezáltal e tagnak elszámolási kötelezettsége keletkezik a konzorciumi tagokkal szemben?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. nem határoz meg ezzel kapcsolatban részletszabályt,mindez az ajánlattevők szabad döntésén múlik.2012. január 1-jétől ugyanakkor annyi segítséget kapnak agyakorlatlanabb közös ajánlattevők, hogy a Kbt. felhívja figyelmüket azalábbiakra: – több gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlati kötöttség vonatkozásában minden egyes eljárásiszabálynál külön-külön olvasható az ajánlati kötöttség időtartamánakmeghatározása az eljárás során az összegezés megküldéséig. A szerződéskötésszakaszára egységesen értelmezendő a törvény 124....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címke:

Közös ajánlattétel az új törvényben

Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
Részlet a válaszából: […]  A közös ajánlattételre vonatkozó szabályok egy részét egyjogszabályhelyen, a 25. §-ban vonták össze, továbbá egy kiegészítő elem az újtörvény 55. §-ában is található.A gazdasági szereplőkre vonatkozó szabályok között újdonsága képviselő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 127. §-ának (2) és (4) bekezdéséből következőentárgyalásos eljárásban, az ajánlattételi szakaszban az ajánlattevőnek nem állfenn ajánlati kötöttsége. A tárgyalások befejezésével azonban beáll az ajánlatikötöttség, azaz ezt követően az ajánlattevő már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívás kiadásának időpontja kirívó ár esetén

Kérdés: A Kbt. arról nem rendelkezik, hogy a kirívóan alacsony/magas ár esetén mikor kell kiadni időben az indokolásra szóló felhívást. Hol szabályozzák ezt a kérdést, illetve mikor kell kiadni azt? Van-e arra lehetőség és milyen formában, hogy ajánlattevőként felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben célszerű lenne a felhívás kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az indokolás kérése a Kbt. alapján az értékelés sorántörténik, hasonlóképpen a hiánypótláshoz. Mivel mind az értékelésrerendelkezésre álló 30 nap, mind az ajánlati kötöttség behatárolja azajánlatkérő lehetőségeit, úgyszintén a meghirdetett eredményhirdetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Igényérvényesíthetőség opciós mennyiség le nem hívása esetén

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 375. §-ának (1) bekezdése szerint ha a tulajdonosmásnak vételi jogot (opció) enged, a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozattalmegvásárolhatja.A Ptk. hivatkozott rendelkezése alapján megállapíthatjuk,hogy az opció (vételi jog) jogintézményének lényege abban áll, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Változtatott-e a Kbt.-módosítás az ajánlati kötöttség időtartamán?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.76-78. §-ai tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáigmódosíthatja az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározottfeltételeket. Az ajánlati felhívás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
Kapcsolódó címke:
1
…
8
9
10
…
14