119 cikk rendezése:
71. cikk / 119 Ajánlati kötöttség értelmezése
Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
72. cikk / 119 Közös ajánlattétel az új törvényben
Kérdés: Változnak-e a közös ajánlattétel szabályai?
73. cikk / 119 Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?
74. cikk / 119 Felhívás kiadásának időpontja kirívó ár esetén
Kérdés: A Kbt. arról nem rendelkezik, hogy a kirívóan alacsony/magas ár esetén mikor kell kiadni időben az indokolásra szóló felhívást. Hol szabályozzák ezt a kérdést, illetve mikor kell kiadni azt? Van-e arra lehetőség és milyen formában, hogy ajánlattevőként felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben célszerű lenne a felhívás kiadása?
75. cikk / 119 Igényérvényesíthetőség opciós mennyiség le nem hívása esetén
Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?
76. cikk / 119 Ajánlati kötöttség időtartama
Kérdés: Változtatott-e a Kbt.-módosítás az ajánlati kötöttség időtartamán?
77. cikk / 119 Kötött ár négyéves szerződéses időtartamra
Kérdés: Nem jogszabályellenes az a kikötés, hogy egy négyéves időtartamú szerződésben nem emelhető a szerződés tartama alatt az ár?
78. cikk / 119 Rendelkezés elírás esetén követendő eljárásra
Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy amennyiben a számmal és betűvel is írt összegek eltérnek, a betűvel írtat veszi figyelembe. Jogszerű ez? Mi a helyzet akkor, ha a számmal írt a helyes? (Esetünkben ez történt.) Mit tehetünk?
79. cikk / 119 Szerződések ellenjegyzéséről ismételten
Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
80. cikk / 119 Ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbítása
Kérdés: Meghosszabbítható-e az ajánlati kötöttség eredetileg meghatározott időtartama?
