Díszletgyártás minősítése

Kérdés: Színházi díszlet gyártása minek minősül? Árubeszerzésnek vagy építési beruházásnak?
Részlet a válaszából: […] Attól függően értelmezhetjük a kérdést – véleményünk szerint–, hogy mi okból történik a díszlet létrehozása.Árubeszerzésesetében a Kbt. 24. §-a az irányadó, amely szerint az árubeszerzés olyanvisszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Írásbeli összegzés megváltoztatása

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az írásbeli összegzést az eredményhirdetést követően módosítja? Van-e egyáltalán erre lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a közbeszerzési törvény 96. §-ának (5) bekezdéseadja meg a választ. E szerint az ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számítotttizenötödik napig, vagy ha az eredményhirdetéstől számított tizenötödik napnálkorábban kötötték meg az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 16.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérő értékűközbeszerzéseket a Kbt. külön fejezetben szabályozza. Meghatározza a közösségiés a nemzeti értékhatárokat – a közszolgáltatók vonatkozásában külön, mind aközösségi, mind pedig a nemzeti értékhatárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.

Módosított tanácsi tájékoztató előtt készült közjegyzői okirat felhasználhatósága

Kérdés: Még a Közbeszerzések Tanácsa kizáró okok hiányának igazolási módjairól kiadott módosított tájékoztatója előtt több közjegyzői okiratot készíttettünk. Felhasználhatjuk-e ezeket az okiratokat továbbra is a "közjegyző által hitelesített nyilatkozat" helyett?
Részlet a válaszából: […]

Természetesen, ebben a tekintetben azonos következménye van a közjegyzői okiratnak, hasonlóan a közjegyző által hitelesített nyilatkozathoz. A kiírás szerinti érvényességi határidőket azonban figyelembe kell venniük az ajánlattevőknek.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat helyettesíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa módosított tájékoztatója (KÉ 20. szám 7606-7911. oldal 2006. 02. 15.) szerint a kizáró okok egy részének igazolásmódja "közjegyző által hitelesített nyilatkozat". Ezt a nyilatkozatot az ajánlattevő készíti el, írja alá, és a közjegyző látja el egy olyan záradékkal, amelyben tanúsítja, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak előtte saját kezűleg írták alá. A korábbi szabályok szerint a kizáró okok hiányát közokiratba foglalt nyilatkozattal kellett igazolni. A közokirat tartalmazza az ajánlattevő nyilatkozatát és azt is, hogy a nyilatkozatot az arra jogosultak a közjegyző előtt saját kezűleg írták alá. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok igazolásának vonatkozásában a közjegyzői okirat és a közjegyző által hitelesített nyilatkozat azonos tartalommal bír, lehet-e a kizáró okok igazolására közjegyzői okiratot csatolni a pályázatokhoz?
Részlet a válaszából: […] Igen, hiszen tartalmát tekintve mind a közjegyző előtt tettnyilatkozat, azaz a közjegyzői okirat, mind a közjegyző által hitelesítettnyilatkozat alkalmas arra, hogy a kizáró okok tekintetében igazolja azajánlattevő kizáró okokkal kapcsolatos helyzetét, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Hirdetményminták "kezelése" a gyakorlatban

Kérdés: Kérdésem, hogy mi az, amit ki lehet törölni egy hirdetményből jogszerűen, és mi az, amit nem. Tehát minek kell benne maradni tartalmilag, illetve a nem releváns pontokat törölheti-e az ajánlatkérő, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény tárgya és a választott eljárás típusa szerintnem releváns pontokat nyugodtan lehet törölni a hirdetményből, amennyiben nem aKözbeszerzések Tanácsa hirdetménykezelő rendszerében töltjük ki a formát, aholnem lehet törölni. Ha tehát például nyílt eljárást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közbeszerzési gyakorlat meghatározásának értelmezése

Kérdés: Hogyan lehet olyan kérelmező hivatalos közbeszerzési tanácsadó, aki több mint 5 éves sikeres szakmai gyakorlattal rendelkezik, de kizárólag ajánlattevői oldalon? A vonatkozó, 29/2004. IM rendeletben foglaltak ugyanis egyaránt előírnak kötelező darabszámú gyakorlatot a közbeszerzési eljárások előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban is, amelyek egyidejű teljesítése nem lehetséges ajánlattevői oldalon dolgozó kérelmezőnél, hisz az összeférhetetlenség alapján nem lehet valaki egy eljárásban előkészítő is és ajánlattevő is?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet 1. §-ának (1)–(5) bekezdései akövetkező előírásokat tartalmazzák a közbeszerzési gyakorlat vonatkozásában – avizsgált kérdés szempontjából: – A Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a hivatalosközbeszerzési tanácsadói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] Hatályos szabályozásunk alapján ez jelenleg azt jelenti,hogy az alábbi esetekben az ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez szükségesalkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet(szervezetek) erőforrásaira támaszkodik. Az ajánlattevő ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Eljárásfajták, igazolások a Kbt. és a Mód. Kbt. szerint

Kérdés: A módosított közbeszerzési törvény értelmében a 60-61. § szerinti kizáró okokkal kapcsolatban milyen igazolás fogadható el az egyes eljárási fajtáknál? Elég egyszerű nyilatkozat vagy közjegyző előtt tett nyilatkozat egyszerű másolatát kell-e benyújtani, vagy a módosítás előtti törvénynek megfelelő eredeti vagy hiteles másolattal is teljesíthető a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 20. §-a adja meg nekünk a választ,amelynek (3) bekezdése értelmében, ahol a törvény vagy a törvény alapján azajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás egyszerű másolatban is benyújtható. A közösségi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

2005-ben beszerzett hatósági igazolások felhasználhatósága

Kérdés: 2005 novemberében beszerzett hatósági igazolásaink (APEH, VPOP, OMMF) tartalmazzák annak az eljárásnak a kiíróját és tárgyát, amelyre az igazolást beszereztük. Az igazolás 1 évig érvényes. Kérdésünk: beadhatjuk-e másik közbeszerzési eljárásban az igazolást (1 évig), függetlenül attól, hogy egy konkrét eljárás adatai vannak benne megnevezve, vagy nem? Ez felesleges költséget jelent ajánlattevőnek, pedig az igazolás szerint semmilyen tartozása nincs.
Részlet a válaszából: […] Igen, a Közbeszerzések Tanácsa álláspontja értelmében,amennyiben egy adott eljárásra adták ki az igazolást, abban az esetben is elkell fogadni, ha más eljárásban kívánja azt használni az ajánlatkérő, hiszen azigazolás eljárásfüggetlen – természetesen az igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.
1
19
20
21
36