Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g)pontjával kapcsolatban történt változásra utalt. Az ismert szabályozásértelmében közbeszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó aza személy (szervezet), aki (amely) a foglalkoztatásra irányuló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Kbt.-módosítás

Kérdés: Milyen változásokat vezetett be a Kbt. 2006. július 1-jei hatályú módosítása?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény új szabályai július 1-jeialkalmazással – és nem hatállyal – valóban módosultak, azonban a módosítótörvénnyel beiktatott változások az ajánlatkérőket, ajánlattevőket nem érintik,hiszen az új szabályok kizárólag a Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott bekezdés a minősített ajánlattevői rendszerrevonatkozik, nevezetesen arra, hogy a minősített ajánlattevőnek szintén különkell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát akkor, ha azajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Hirdetményi határidők a TED-ben és a Közbeszerzési Értesítőben

Kérdés: A TED-ben feladott hirdetményekre ugyanazok a határidők vonatkoznak, mint a Közbeszerzési Értesítőben megjelentekre?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdező a hirdetmény megjelentetésére gondol,akkor igen, ajánlatkérőnként azonos a megítélés. Az általános szabályt a 34/2004. Korm. rendelet 19. §-a tartalmazza, amelynekértelmében: – az Európai UnióHivatalos Lapjában közzétételre kerülő, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Mentesülés a kizáró ok hiányának igazolási kötelezettsége alól OMMF-igazolás esetén

Kérdés: Kizáró okok tekintetében építési beruházás esetében mi alapján lehet eldönteni, hogy ajánlattevőnek az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és a Magyar Bányászati Hivatal igazolásai közül melyiket kell csatolni az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan az a legjobb megoldás, ha az ajánlatkérőnyilatkozatot kér be az ajánlattevőtől, és az ajánlattevő jelöli meg, hogy amunkaügyi ellenőrzés szempontjából melyik hivatalhoz tartozik. Szükséges ezamiatt is, mert megváltozott az igazolás rendje a Kbt. legutóbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Közbeszerzési biztosok összeférhetetlensége a Ket.-ben

Kérdés: A közbeszerzési törvény meghatározza, hogy melyek azok az esetek, amelyekben a közbeszerzési biztossal szemben egy adott eljárásban kizáró okok állnak fenn. Emellett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény is tartalmaz kizáró okokat. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2005. évi módosítását követően – 2005. évi LXXXIII.törvény – a 320. § (1) és (2) bekezdése a következő rendelkezésekettartalmazza.A közbeszerzési ügyben – a Ket. 42. §-ának (1) és (3)bekezdésében meghatározottakon túl – nem járhat el az a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Elektronikus hírközlési szolgáltatások a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. módosítása 2006. január 15-étől bővítette a törvény hatálya alóli kivételek körét az elektronikus hírközlési szolgáltatás vonatkozásában. Kérdésünk, hogy a kivétel mely beszerzési tárgyakat érinti? Csak a szolgáltatásmegrendelést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. § (1) bekezdésének a)-f) pontjai értelmében atörvény általános közbeszerzési eljárásra vonatkozó IV. fejezete szerintieljárást a közösségi rezsimben nem kell alkalmazni– az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg az országalapvető biztonsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén

Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
Részlet a válaszából: […] Ebben a vonatkozásban – paradox módon – az ajánlatkérő dönt.Sajnálatos, hogy egy nyilatkozat is elegendő a külső erőforrás részéről, míg a10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó adatközlésikötelezettsége az ajánlattevő adatközlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Alkalmassági kérdések a gyakorlatban "más szervezet" bevonása esetén

Kérdés: Alkalmasság tekintetében a "más szervezet"-től nyilatkozaton túl igazolások becsatolására kötelezhető-e az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásának kulcsa a Közbeszerzések Tanácsa1/2006. (K.É. 41.) számú ajánlása az ajánlattevők, illetőleg alvállalkozókszerződés teljesítésére való alkalmasságával összefüggésben, amely ajánlás akövetkezőképpen fogalmaz az alkalmasság igazolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Jogellenes beszerzési tárgy a hirdetményben

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a hirdetmény szövegében szolgáltatást és szolgáltatási koncessziót vásároljon egyszerre az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hibás gyakorlatnak minősül és meglepő, hogy megjelenhetettezen a módon a hirdetmény. Ebben a helyzetben gyakorlatilag az ajánlatkérő nemdöntötte el azt, hogy a beszerzési tárgy szolgáltatás, avagy szolgáltatásikoncesszió, és mindkettőt bejelölte annak ellenére, hogy a Kbt. 28...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
1
18
19
20
36