Eljárás előírt alkalmassági követelmények részbeni igazolása esetén

Kérdés: A Kbt. 2017. január 1. napjától hatályos 69. § (4) bekezdésének utolsó mondatával kapcsolatosan kérdésem a következő: az ajánlatkérő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az ajánlattevő az előírt alkalmassági követelmények csak egy része vonatkozásában csatolta az igazolásokat az ajánlata részeként (például a referenciákat csatolta, a pénzügyi intézménytől származó nyilatkozatokat nem). Ilyen esetben a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívást kizárólag a be nem nyújtott igazolások vonatkozásában kell alkalmazni, vagy az ajánlatkérő ezen eljárási cselekményt teljes egészében mellőzi, és hiánypótlási felhívást kér az ajánlat részeként be nem nyújtott igazolás vonatkozásában is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rávilágít arra a gyakorlati problémára, mikor az ajánlattevők eleve benyújtanak bizonyos igazolásokat, de összességében az egységes európai közbeszerzési dokumentum mellett mindezt részlegesen teszik csak meg. Így az ajánlatkérő abba a helyzetbe kerül, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kartellkizáró ok igazolása külföldi ajánlattevő esetén

Kérdés: Hogyan igazolja a kartellkizáró okot a külföldi ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) és o) pontjai vonatkozásában a kizáró okok igazolásával kapcsolatban a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Öntisztázással kapcsolatos jogerős határozat kezelése bírálati szakaszban

Kérdés: Mit lehet tenni, abban az esetben, ha az ajánlattevő a bírálati szakaszban kapja meg a jogerős határozatot az öntisztázásról? Hiánypótoltatható? Ha beadhatja a határozatot, de az intézkedéseket csak az ajánlat, illetve a részvételi jelentkezés benyújtását követően tette meg, akkor is elfogadhatom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése szerint az érintett gazdasági szereplőnek az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően kell olyan intézkedést hoznia, amely kellőképpen igazolja megbízhatóságát. A Közbeszerzési Hatóság által kiadott megbízhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Részvételi jelentkezés érvényessége többletinformáció közlése esetén I.

Kérdés: Érvénytelen-e a részvételi jelentkezés, ha szakember alkalmassági követelményként történő előírásakor és egyúttal a szakember értékelésekor az ajánlatkérő előírja az alfa-szakaszt, és az ajánlattevő az ESPD (EEKD) benyújtásán túl a tételes igazolásokat is benyújtja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése tartalmaz erre vonatkozó szabályt, mely szerint az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kell hagynia a benyújtott igazolásokat, de emiatt az ajánlat nem lehet érvénytelen.Az előző bekezdésben nevesített rendelkezés szerint az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti követelmények ajánlatkérő általi ellenőrzése

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében meghatározott ellenőrzést hogyan kell teljesíteni? Az ellenőrzés megtörténtét a közbeszerzési eljárás során rögzíteni kell, például a BB jegyzőkönyvben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése írja elő, hogy milyen esetben érvénytelen az ajánlattevő ajánlata, a 73. § (5) bekezdés pedig az ajánlatkérő kötelezettségét rögzíti az alábbi tartalommal:– az (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelen az ajánlat különösen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

ESPD (EEKD) információtartalma

Kérdés: A 321/2015. Korm. rendelet alapján, ha az ajánlatkérő már az ESPD-ben kéri az alkalmassági követelményeknek való megfelelés részletes igazolását, a kormányrendelet 2. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek a megkövetelt alkalmassági követelményeket pontosan fel kell tüntetni a formanyomtatványban. Ez most a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a formanyomtatványba beillesztjük – például műszaki alkalmassági követelmény esetében – az AF. III.1. 3. pontja szerinti – minimumkövetelményt, az ajánlattevőnek pedig az alkalmassági követelménynek megfelelően részletesen nyilatkoznia kell a formanyomtatványban. Tehát nem csak az ESPD-minta szerinti "leírás, összegek, dátumok, megrendelők" adattartalom szerint, hanem például arról is, hogy a referenciák szerződésszerűen kerültek teljesítésre. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezen 321/2015. Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése szerinti követelménynek hogyan tud megfelelni az ajánlatkérő akkor, ha az ESPD mintáját az erre szolgáló elektronikus webfelületen készíti el, és ezen a webfelületen is kéri azt benyújtani? Ezen a felületen ugyanis nincs lehetőség arra, hogy akár az ajánlatkérő akár az ajánlattevő plusz adattartalmat/kiegészítést írjon be a formanyomtatványba (és így az alkalmassági követelményeket sem tudja pontosan feltüntetni).
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai közbeszerzési dokumentum nem arra szolgál, hogy annak az eljárást megindító hirdetményre vonatkozó részét az ajánlatkérő megismételje. Az EEKD-t az ajánlattevőnek a hirdetménnyel együtt kell olvasnia, és így kitöltenie. Az EEKD (ESPD) valójában nem arra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címke:

Egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltése

Kérdés: Ha az ajánlatkérő előírja az egységes európai közbeszerzési dokumentum "alfa" pontjának kitöltését, hogyan töltöm ki akkor, ha egyik konzorciumi tag és a kapacitást biztosító sem felel meg teljesen a követelményeknek? Nem világos továbbá, hogy amennyiben a dokumentációban az szerepel, hogy úgy kell kitölteni, hogy megállapítható legyen az alkalmasságnak való megfelelés, akkor pontosan mit szeretne az ajánlatkérő, hiszen ez az "alfa" pont alkalmazásának épp az ellentéte?
Részlet a válaszából: […] A kérdező jól látja, valójában az "alfa" pont nem ad elegendő tájékoztatást az ajánlatkérőnek, ugyanakkor pontosan úgy kell eljárni ajánlattevőként, ahogyan azt kérdésében jelzi. Az "alfa" pont arra alkalmas, hogy jelezze, mely ajánlattevő képes egyedül az alkalmasság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

ESPD (EEKD) tartalmának kiegészítése

Kérdés: Bele lehet-e írni többlettartalmat az ajánlattevőknek kiadandó ESPD-be, és ha igen, milyen mértékben, módon? Például szerepeltethető abban kitöltési segédlet, esetleg megjegyzések adott cellákhoz?
Részlet a válaszából: […] Az ESPD (EEKD) tartalma kötelező, az nem változtatható, így sem megjegyzésekkel, sem kitöltési segédlettel nem lehet magát a dokumentumot kiegészíteni, tekintettel arra, hogy a Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete keretében jelent meg 2016. január 5-én az egységes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címke:

Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az ajánlatkérő egy ajánlattevőt kért fel az eljárás során az igazolások benyújtására.A Kbt. 69. §-a értelmében az ajánlatkérő a döntés meghozatalát megelőzően köteles a legkedvezőbb ajánlattevőt felhívni igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.

Aláíráshiány jogkövetkezménye

Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
Részlet a válaszából: […] A tartalomjegyzék nem minősül olyan tartalomnak, melyet cégszerű aláírással kellene ellátni. A lap alján egyes ajánlatkérőktől megkövetelt szignó olyan formai követelmények tekinthető, melynek nemteljesítése nem eredményez érvénytelenséget. Ennek jogalapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
39
40
41
49