ESPD jelentése

Kérdés: Mit jelent az ESPD, amire az egységes európai közbeszerzési dokumentum folyamatosan hivatkozik?
Részlet a válaszából: […] A mozaikszó (hivatkozás) jelentése European Single Procurement Document, aminek magyar fordítása az egységes európai közbeszerzési dokumentum. Az ESPD-hivatkozás a formanyomtatványban tehát a dokumentum önmagára hivatkozását jelenti, mely sok esetben valóban nem egyértelmű a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Egységes nyilatkozat alkalmassági követelményeknek megfelelésről

Kérdés: Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban lehet-e egységesen ajánlattevőként nyilatkozni arról, hogy minden alkalmassági követelménynek megfelelek, vagy minden esetben mindent külön jeleznem kell?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet értelmében lehetőség van arra, hogy az ajánlattevőnek a formanyomtatvány IV. részében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Közbeszerzési szakértelem igazolása

Kérdés: A Kbt. 27. §-ának (3) bekezdése szerinti közbeszerzési szakértelem milyen végzettséggel igazolható? Jogász végzettség megfelelőnek minősül-e a jogszabályhely értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közbeszerzési szakértelem igazolása során nem kizárólagosan a végzettség dönt a megítélésben. Mivel közgazdász, mérnök, informatikus, tanár stb. végzettségű szakember is lehet közbeszerzési szakértő, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó is a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] A nemzeti rezsim szabályai között a közbeszerzési törvény 114. §-a egyértelműen utal a közösségi rezsimnek a törvény 69. §-ában megfogalmazott bírálati szabályára. Ennek értelmében először valóban a nyilatkozati elv alapján kell az Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Hiánypótlás nemteljesítése

Kérdés: Mi a következménye az új Kbt. alapján annak, ha nem teljesítjük a hiánypótlási felhívást? Van-e különbség a megítélésben, ha olyan hiányt nem pótolunk, ami értékelési szempont volt?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási jogintézmény célja és rendeltetése, hogy az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelenséget eredményező hibáját vagy hiányosságát hiánypótlás útján kiküszöbölje az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező.Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályokat a Kbt. 71. §-a tartalmazza. A kérdés szempontjából releváns rendelkezések az alábbiak:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum kötelező küldése

Kérdés: Szükséges-e Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot küldeni az ajánlattevőknek, vagy maguk is ki tudják tölteni azt?
Részlet a válaszából: […] Igen, szükséges kitölteni az eljárással, alkalmassági követelményekkel kapcsolatos adatokat az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumban az ajánlatkérőnek, melyet majd kitölthet az ajánlattevő. Az eljárásrend tehát nem egy üres dokumentum ajánlattevő általi kitöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] A nemzeti eljárásrendben irányadó szabályokat a Kbt. 114. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Hamis nyilatkozat értelmezése a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezések tükrében

Kérdés: A hiánypótlás és a hamis nyilatkozat hogyan függ össze az új Kbt. értelmezésében?
Részlet a válaszából: […] Két kizáró ok érinti a hamis nyilatkozat kérdését, ezeket a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és i) pontjaiban találjuk meg az alábbiak szerint:– korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Ajánlatkérő tájékoztatási kötelezettsége a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. 73. §-ának (5) bekezdésében foglalt előírás szerint, az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyától függetlenül, minden közbeszerzési eljárásban tájékoztatásként közölnie kell azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő a Kbt. 73. §-ának (4) bekezdése szerinti követelményekről tájékoztatást kaphat. Ezt úgy kell érteni, hogy a vállalkozásokra vonatkozó általános környezetvédelmi, szociális, munkajogi szabályozásokra vonatkozóan, még a legegyszerűbb árubeszerzés (például igazolványkönyvecske beszállítása) esetében is tájékoztatást kell adni arról, hogy mely szervezeteknél tájékozódhat ezekre vonatkozóan az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. alábbi, 73. §-ának (5) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek valamennyi közbeszerzési eljárásban tájékoztatást kell nyújtania, emiatt nincs kivételi lehetőség, minden esetben szükség van az érintett szervezetek nevének felsorolására, amelyektől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.
1
…
40
41
42
43