Referenciamunka nagyságrendjének meghatározása a felhívásban

Kérdés: Mi a tennivaló a következő esetben? Az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési ajánlati felhívásokban egyre gyakrabban fordul elő, hogy részvételi feltételként a referenciamunkát nagyságrendhez kötik. [Konkrétan például: a Közbeszerzési Értesítő 15. számának 31-39. oldala: "(2) bekezdésben előírtaknak megfelelően kiadott igazolással ellátva legalább 1 db bruttó 500 millió forint összegű referenciamunkával". Kizáró ok, ha ezzel nem rendelkezik az ajánlattevő.] A közbeszerzési törvény 65. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő gazdasági, pénzügyi, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit kizárólag a közbeszerzési törvény 66-69. §-aiban meghatározott módon írhatja elő – a hivatkozott paragrafusokban nagyságrendet nem írnak elő. Kivétel ez alól a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás, ezek esetében a 162/2004. Korm. rendelet 15. §-a szerint "a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkákat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni." Ennek tükrében elfogadható-e a kérdés szerinti gyakorlat, jogszerű-e a kiírás?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozik a kiírás, akkor érdemesjogorvoslati fórumhoz fordulni az ügyben. Ha a kérdező esetlegesen arra gondol, hogy ezzel a kis- ésközépvállalkozások hátrányba kerülhetnek, ebben igaza lehet, ez azonban nemeredményezheti azt, hogy ugyan az ajánlatkérő tudja azt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eredményhirdetés a nyertes ajánlattevő távollétében

Kérdés: A 481-es kérdésre adott válaszukat továbbgondolva, mi történik akkor, ha a nyertes ajánlattevő nem jelenik meg az eredményhirdetésen? Ha a törvény szövegét szó szerint értelmezzük, akkor nincs módja az ajánlatkérőnek más módon beszerezni a tájékoztatóban közzéteendő információt a vállalkozási formáról. Az ajánlatkérő mit írjon ilyenkor a tájékoztatóba, és mit fog szólni ehhez a Közbeszerzési Értesítő szerkesztősége?
Részlet a válaszából: […] ...hogy mi a teendő,ha a nyertes nem jelenik meg az eredményhirdetésen, és így az ajánlatkérő nemtudja nyilatkoztatni a mikro-, kis- vagy középvállalkozás jellegéről. Ennek a kevésbé életszerű szabálynak a kiküszöbölése azajánlatkérők gyakorlatán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Nyilatkozat vállalkozási formáról

Kérdés: A Kbt. 96. §-ának (3) bekezdése szerint az ajánlattevő az eredményhirdetésen nyilatkozik arról, hogy mikro-, kis- vagy középvállalkozás-e. Jogszerű-e az az ajánlatkérői gyakorlat, hogy az erről szóló nyilatkozatot az ajánlat részeként kérik be?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése értelmében az eljárásnyertese az eredményhirdetésen nyilatkozik arról, hogy a Kkt-tv. szerintmikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Az ajánlatkérő tehátmegteheti, hogy az ajánlat részeként bekéri az erre vonatkozó nyilatkozatot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont

Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
Részlet a válaszából: […] ...és egyenlő bánásmódot kell teremtenie az ajánlattevők számára [Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése], ellenkezik a kis- és középvállalkozások bírálati szempontként való alkalmazásával. Ebben az esetben előnyben részesítenénk a kis-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
6
7