675 cikk rendezése:
611. cikk / 675 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
612. cikk / 675 Ajánlati felhívás formája
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?
613. cikk / 675 Ismételt ajánlatkérés lehetősége
Kérdés: Ha például irodaszer-beszerzésünk éves szinten cca. nettó 8-10 M Ft, de az év elején még nem tudjuk pontosan megadni, hogy milyen cikkekből mennyit vásárolnánk, csak negyedéves periódusonként tudjuk azt tervezni, akkor negyedévenként van szükség ajánlatkérésre a Kbt. 299. §-a szerint, egyszerű eljárás lebonyolításával?
614. cikk / 675 Technikai tender továbbfejlesztése a közbeszerzésben
Kérdés: Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?
615. cikk / 675 Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben
Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
616. cikk / 675 Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
617. cikk / 675 Ajánlattevői kör szűkítése
Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
618. cikk / 675 Pályázati kiírás visszavonása
Kérdés: Igaz-e, hogy az ajánlattevő nem írhatja le azt, hogy joga van a kiírás indoklás nélküli visszavonására?
619. cikk / 675 Közbeszerzési terven kívüli eljárás meghirdetése
Kérdés: Van-e lehetőség a közbeszerzési tervben nem szereplő eljárás meghirdetésére?
620. cikk / 675 EU-s hirdetmények "feladója"
Kérdés: Mi számít az EU hivatalos lapjában történő feladásnak? Az ajánlatkérő általi feladás, avagy a Szerkesztőbizottság általi feladás? Kinek kell feladnia a hirdetményt?
