690 talált cikk a közzététel kifejezésre

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?

Kérdés: A pályázati dokumentációt (ha annak felvételét feltételként jelölte meg az ajánlatkérő) felveheti-e egy cég a saját nevére, és utána pályázhat-e konzorciumként? Ezt az ajánlatkérő szabályozhatja-e, vagy kizárólag a törvény előírásai a mérvadóak?

Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?

Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?

Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárás során, mint ajánlatkérő, a Kbt. 299. § (1) bekezdésének c) pontban leírt eset szerint járok el. A Közbeszerzési Értesítőben melyik felhívást kell megjelentetnem? A 15/2004. IM rendelet 23. mellékletét, vagy a 299. § (2) pontban rögzített ajánlattételi felhívást?

Kérdés: Ha például irodaszer-beszerzésünk éves szinten cca. nettó 8-10 M Ft, de az év elején még nem tudjuk pontosan megadni, hogy milyen cikkekből mennyit vásárolnánk, csak negyedéves periódusonként tudjuk azt tervezni, akkor negyedévenként van szükség ajánlatkérésre a Kbt. 299. §-a szerint, egyszerű eljárás lebonyolításával?

Kérdés: Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?