Találati lista:
621. cikk / 695 Jogorvoslati határidő elmulasztása önhibán kívül
Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás indult, az eljárás megindítása és az eredményhirdetés között eltelt időszak meghaladta a 90 napot, és a jogsértés az eljárás megindításakor állt be (tekintve, hogy a kizárólagosság nem volt megalapozott, és erre hivatkozással választotta ajánlattevő ezt az eljárást). A versenytárs csak az eredményhirdetéskor értesült az eljárásról. Ebben az esetben van-e lehetőség jogorvoslatra? (Konkrét adatok: IV. 29-én kelt a cégnek megküldött ajánlati felhívás dátuma és a VII. 30-ai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg az eredményhirdetés.)
622. cikk / 695 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
623. cikk / 695 Szerződés teljesítésének közzététele egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás során a szerződés teljesítéséről (Kbt. 307. §-a) kötelező-e a közzététel? Ha igen, akkor hol, a Közbeszerzési Értesítőben?
624. cikk / 695 Hivatalos megjelenés időpontja késedelem esetén
Kérdés: Felháborítónak tartom, hogy az EU Hivatalos Lapban később jelent meg a hirdetmény. Ebben az esetben mi számít hivatalos megjelenésnek? Aminek kellett volna lenni, vagy amikor az Értesítőben, vagy amikor a Hivatalos Lapban megjelent? Miből adódhat a késedelem? Más tagállamokban ez hogyan történik?
625. cikk / 695 Szerződés, szerződésmódosítás közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: Az egyszerű közbeszerzési eljárásban közzé kell-e tenni az eljárás alapján kötött szerződést és a szerződésmódosítást, ahogy a Kbt. előírja?
626. cikk / 695 Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
627. cikk / 695 Soron kívüli javítás, hibaelhárítás és a közbeszerzési eljárás kapcsolata
Kérdés: Közbeszerzési eljáráson megnyert építési beruházás során előre nem látható okok miatt meghibásodás, rendkívüli esemény (csőtörés, épületsüllyedés stb.) fordulhat elő. A kivitelező a károk megelőzése érdekében a javítási, hibaelhárítási munkát – pótmunkaként – soron kívül elvégzi. Kell-e ilyen esetben a meghibásodás, illetve hibaelhárítás miatt elvégzett pótmunkákra utólag közbeszerzési eljárást lefolytatni akkor, ha a meghibásodási kár nem a kivitelező munkájából adódik?
628. cikk / 695 Pályázati dokumentáció beszerzése
Kérdés: A pályázati dokumentációt (ha annak felvételét feltételként jelölte meg az ajánlatkérő) felveheti-e egy cég a saját nevére, és utána pályázhat-e konzorciumként? Ezt az ajánlatkérő szabályozhatja-e, vagy kizárólag a törvény előírásai a mérvadóak?
629. cikk / 695 Idősek otthonának beszerzései
Kérdés: Idősek otthona vagyunk, amely közel 1 milliárd forint összegű költségvetési keretből gazdálkodik. Ebből kifolyólag szinte minden anyag- és eszközbeszerzésünket, szolgáltatásunkat érintik az ún. egyszerűsített közbeszerzési eljárás értékhatárai (2 millió forint beszerzés, szolgáltatás, 10 millió forint építés). Kérdéseink a következők: Hogyan írjunk ki ajánlati dokumentációt például gyógyszerekre, élelmiszerekre, irodaszerekre, textíliákra, karbantartási anyagokra? Valamennyi árufajtára a nemzeti vagy eurós szabványokat kell feltüntetni? Hogyan lehet egyes áruféleségek, mint például az élelmiszerek minőséget megfogalmazni?
630. cikk / 695 Előzetes tájékoztatás különös közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Hogyan alakul az ún. előzetes tájékoztatási kötelezettség a közösségi értékhatárokat elérő, különös közbeszerzési eljárásokban? Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz ebben a tekintetben a Kbt.?
