Szerződés megszüntetése vis maior körülményekre hivatkozással

Kérdés: Megszüntetheti-e az önkormányzati ajánlatkérő közös megegyezéssel a közbeszerzés eredményeként megkötött építőipari kivitelezési szerződést akkor, ha a nyertes ajánlattevő vis maior körülményként hivatkozik az időközben bekövetkezett, az orosz-ukrán háborúval összefüggő építőipari áremelkedésre és hiányra, avagy ilyen esetben az ajánlatkérőnek a szerződésszegéshez fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmaznia az őt terhelő igényérvényesítési kötelezettség alapján?
Részlet a válaszából: […] Először is azt kell megvizsgálni, hogy a nyertes ajánlattevő által jelzett problémakör nem küszöbölhető-e ki a szerződés megfelelő módosításával, hiszen a feleknek elsődlegesen erre, és nem a jogviszony felszámolására kellene törekedniük. A Kbt. a közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő - előzetes nyilatkozatától eltérően - előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] A megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Teljesítés helyettesítő termékkel

Kérdés: Az ajánlattevő nem tud szerződés szerinti terméket (belátható időn belül) beszállítani vis maior esetén (gyártói nemteljesítés miatt). Van-e lehetőség helyettesítő termékkel történő teljesítésre anélkül, hogy kötbért alkalmaznának a céggel szemben akkor, ha a keretmegállapodásban egyébként nincs lehetőség termékcserére, de a Kbt. megengedi azt?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a közbeszerzési szerződést megkötötték az adott termék vonatkozásában.A termékcserével kapcsolatos gyakori félreértés, hogy az automatikusan alkalmazható keretmegállapodás esetében. Ez azonban nem így van, ugyanis a Kbt. 109. § (14) bekezdése csak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Műszaki gazdasági funkcionális egység meghatározása, egybeszámítás

Kérdés: A településen több vis maior esemény történt, melyet öt alkalommal jelentettünk be vis maior pályázatra a település több pontján keletkezett károk helyreállítására. A helyreállítási munkálatok helyszínileg nem alkotnak egységet, a település különböző részein található út-, híd-, patak- és árok-helyreállításokat takarnak. Az árkok egy része oly módon vannak kapcsolatban, hogy a csapadékvíz elfolyását biztosítják a település különböző pontjain. Az a tény (az árkok esetében), hogy az árkok ugyanazon funkciót látják el, de földrajzilag nincs kapcsolat közöttük, megalapozza-e a műszaki funkcionális egységet? Az út és árok helyreállítását egybe kell-e számítani a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? A hidak helyreállításának költsége műszaki gazdasági funkcionális egységet alkot-e az alatta található árok, áteresz, patak helyreállítási munkáival? A becsült érték meghatározásakor ezeket egybe kell-e számítani? Egybe kell-e ezeknek a munkálatoknak a költségeit számolni a település más részein található más út-, árok-helyreállításokkal? Az a tény, hogy mindegyik helyreállítási munka vis maior pályázati keretből (bár külön pályázatból) lett finanszírozva, megteremti-e a gazdasági funkcionális egységet? A felvázolt helyreállítási munkálatok becsültérték-meghatározásánál mi az, amit egybe kell számítanunk, mi az, ami gazdasági-műszaki szempontból funkcionális egységet alkot, és így egy beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdések rendkívül komplex helyzetről szólnak, melyet a legfontosabb EUB-döntések ismeretében válaszolunk meg, a lehető legrövidebben, ugyanakkor javasoljuk az érintett döntések részletes áttekintését.A C-187/04. és a C-188/04. számú egyesített ügyekben az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alvállalkozó utólagos bevonása megjelölés hiányában, vis maior helyzetre hivatkozással

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás keretén belül, ha az ajánlattevő nem jelölt meg alvállalkozót, utólag van-e lehetőség alvállalkozót bevonni? Hivatkozhat-e az ajánlattevő vis maior helyzetre ilyenkor, ha az időben történő befejezés érdekében vonna be alvállalkozót? Ha van lehetőség alvállalkozó bevonására, mi a teendője az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] Elvi értelemben nincs lehetőség alvállalkozót bevonni a teljesítés során abban az esetben, ha azt a korábbiakban az ajánlattevő nem jelölte meg.A Kbt. 128. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében - a (3) bekezdés szerinti kivétellel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 15.

Ajánlatkérő szerződéskötési kötelezettségének hiánya a kiírásban

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy kiír egy beszerzést, ehhez képest nem vállal semmire felelősséget, a szerződéskötésre, a darabszám-megrendelésre sem? (Viszont ezzel árakhoz és piaci szereplőkhöz jut.)
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérőnek - az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezések alapján - vállalnia kell, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést fog kötni. Az eljárás eredményének közlésével az ajánlatkérőnek is és a nyertesként kihirdetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.

Meghiúsult részteljesítés értelmezése

Kérdés: A dokumentáció szerint, amennyiben a késedelem mértéke meghaladja a 10 munkanapot, az adott részteljesítés meghiúsultnak tekintendő. Ebben az esetben ki teljesíthet az adott rész vonatkozásában? Vagy az ajánlatkérő arra már nem is tart igényt? Hogyan lehet ezt a kitételt értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésével, nem teljesítésével és ezzelösszefüggésben a szerződés megszűnésével kapcsolatos kérdéseket a szerződésbenkell körültekintően rendezni. A teljesítés vagy a részteljesítés meghiúsulása,másképpen fogalmazva lehetetlenülése, a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Eredményhirdetés ismételt elhalasztása

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti eljárásrendben nyílt eljárást folytatott le. Ajánlati felhívásában megjelölt 2008. december 18-i eredményhirdetést a Kbt. 94. §-ának (2) bekezdése alapján elhalasztotta 2009. január 15-ére, és erről az ajánlattevőket egyidejűleg írásban értesítette is, megjelölve az elhalasztott eredményhirdetés időpontját. Az ajánlatkérő nevében döntésre jogosult Közbeszerzési Bizottság 2009. január 14-én ült össze a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása céljából, azonban eredménytelenül, tekintettel arra, hogy az ülés megkezdése után pár perccel bombariadót rendeltek el az épületben. A meghiúsult ülés - a bizottsági tagok egyéb hivatali elfoglaltságára figyelemmel - ismételt megtartására csak 2009. január 15-én 14.00-kor kerülhetett sor, ezért az ajánlatkérő kénytelen volt a 2009. január 15-ére halasztott eredményhirdetést ismételten elhalasztani - vis maiorra hivatkozva. Az ajánlatkérő az eredményhirdetés fentiek szerinti ismételt elhalasztásáról az ajánlattevőket 2009. január 15-én írásban tájékoztatta még az eredményhirdetés időpontja előtt, azonban az eredményhirdetés új időpontját csak 2009. január 16-án küldte meg az ajánlattevőknek, és azt 2009. január 21-én tartotta meg. A Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése kimondja, hogy ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles az ajánlattevők részére akkor, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki - a) pont. A fenti jogszabállyal összefüggésben kérdésünk az, hogy az előzőkben leírt esetben az ajánlatkérő köteles-e a pénzben teljesített ajánlati biztosíték kétszeresét, illetve egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeget megfizetni az ajánlattevők részére? Kérdésünk az is, hogy a Kbt. kogenciájára és a törvényhely szó szerinti értelmezésére figyelemmel fennáll-e a fenti fizetési kötelezettség, ugyanis a módosított határidőig (2009. január 15-ig) nem került sor az eredmény kihirdetésére? Kérdés továbbá, hogy jelen vis maior okozta helyzetben is megállapítható-e a Kbt. 59. §-ának (6) bekezdése szerinti kötelezettség az ajánlatkérő terhére, ugyanis az eredmény ki nem hirdetésében megnyilvánuló mulasztás nem róható fel az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] A válaszokhoz a Kbt.-nek az eredményhirdetésre, valamint azajánlati biztosíték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit kell megvizsgálni. AKbt. 94. §-a kógens rendelkezéseket tartalmaz az eredményhirdetés időpontja,elhalasztásának lehetősége, és az elhalasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Vis maior-szerű esemény az ajánlatok bontásának helyén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő székhelyén, azaz az ajánlatok bontásának helyszínén közvetlenül az ajánlattételi határidő lejárta előtt bombariadót rendelnek el, ezért már sem ajánlatokat nem lehet átvenni, sem a bontást nem lehet megtartani? A bombariadó után tartandó meg a bontás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nagyon érdekes, egyúttal életszerű is, ugyanakkormegnyugtató választ a Kbt. alapján nem lehet adni. A kérdésben jelzett"bombariadó" vis maior-szerű esemény, ugyanakkor ezt a kategóriát, körülményt aKbt. nem ismeri.A Kbt. 79. §-a az ajánlatok benyújtása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.

Mentesség az ajánlatok elbírálásának kötelezettsége alól

Kérdés: Fennáll-e az ajánlatkérő kötelezettsége az ajánlatok elbírálása tekintetében akkor, ha a szerződés megkötésére, illetve annak teljesítésére nem lenne képes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 82. §-a - a közbeszerzési eljárás lefolytatásánakcéljával, illetve indokával összhangban, értelemszerűen - az ajánlatkérőkötelezettségévé teszi az ajánlatok elbírálását. Az ajánlatkérő azonbanmentesül e törvényi kötelezettség teljesítése alól abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.
1
2