Szerződés felbontásakor irányadó szabály

Kérdés: Ha egy közbeszerzés lezárul, és megköti az ajánlatkérő az ajánlattevővel a megbízási szerződést, ami határozott időre – két év – szólt, és az első év után rájön az ajánlatkérő, hogy mégsem volt jó/előnyös számára ez a szerződés, felbonthatja a szerződést a Ptk. alapján, ide már nem érvényes a Kbt. hatálya?
Részlet a válaszából: […]

A szerződés felbontása során a Ptk. szabályait kell figyelembe venni, a Kbt. a szerződés teljesítéséről szóló hirdetmény közzététele miatt irányadó.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Tervezéssel kapcsolatos problémák

Kérdés: Tervezőként vettünk részt több szennyvíz-csatornázási, szennyvízkezelési projektben. A megbízási szerződés alapján "az elkészült tervek szellemi alkotásnak minősülnek, a szerzői jogvédelemről szóló hatályos törvény védelme alatt állnak". Az elkészült tervek alapján KEOP 1.2.0-ás pályázatok készülnek, a pályázatok benyújtásakor szerzői jogdíj kifizetése nem volt előirányozva, így szerzői jogok továbbra is állnak. Szerzői jogaink érvényesítését úgy tervezzük, hogy a kivitelezésre kiírt közbeszerzési tenderdokumentációban tervezőként rögzíttetni kívánjuk a tervező cég megnevezését, elérhetőségét, valamint a kivitelezési tervek készítésének díját. Kérdésünk, hogy a tervezett eljárás nem ellentétes-e a Kbt.-vel, hiszen a közbeszerzési dokumentációban csatolt műszaki terveket már előzményként mi készítettük, a becsatolt hatósági engedélyeket mi szereztük be? Kérdés továbbá, hogy nyertes kivitelező a tenderdokumentációban rögzített műszaki tartalomtól eltérhet-e, s az előírt feladat megoldására alkalmas, de másik tervet készíttethet-e másik tervezővel?
Részlet a válaszából: […] A fenti – első – kérdésben vázolt megoldás alapján akiviteli terv készítése az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatás, amelynekdíját a nyertes ajánlattevőnek kell megfizetnie, és amely díj minden ajánlattevőszámára azonos. A szerződés teljesítésében való ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Tanulmányterv és építési terv készítésére kiírt pályázaton történő részvétel összeférhetetlensége

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-a szerint azon személyek, illetve szervezetektekintetében kell az összeférhetetlenséget vizsgálni, akik az adottközbeszerzés tekintetében a közbeszerzési eljárás előkészítésében részt vettek,a felhívás vagy a dokumentáció elkészítésében közreműködtek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Tanári óradíjak egybeszámítása

Kérdés: A közbeszerzés egybeszámítási szabályai hogyan vonatkoznak az oktatási intézmények tanári óradíjára (megbízási szerződés, szolgáltatási szerződés)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 40. §-a szerinti összeszámítási szabályalkalmazásának három feltétele van, amelyek a következők: – egy költségvetési év, – azonos ajánlattevő, – azonos vagy hasonló rendeltetés, illetve a felhasználásösszefüggése.Azt gondolom, hogy az összeszámítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Oktatás céljára szerződtetett vállalkozó "beszerzésének" megítélése

Kérdés: Középiskolai oktatás céljára szerződtetett vállalkozó (bt., kft. stb.), illetve természetes személy (tanár) nem munkaviszonyban, hanem megbízási szerződéssel történő igénybevétele (foglalkoztatása) eshet-e a Kbt. hatálya alá, mint szolgáltatásbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. számú melléklete alapján az oktatási ésszakképzési szolgáltatások (CPC-hivatkozási szám 92) külön nevesítetten isszerepelnek a törvényben. Az értékhatártól függően, megbízási szerződésesetében, a törvény hatálya alá tartozónak tekinthető a kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 63. §-ánk (5) bekezdésében foglaltak szerint a 60. §(1) bekezdés g) pontja esetén – a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.törvény hatálya alá tartozó esetekben – a hatósági igazolást az OrszágosMunkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.

Saját alkalmazásban álló szakember mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Hogyan kell értelmezni, ha az ajánlatkérő alkalmassági feltételként "saját alkalmazásban álló" szakemberek végzettségének igazolását kéri?
Részlet a válaszából: […] A "saját alkalmazásban álló" szakemberek olyankülönbségtétel, amely a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott,esélyegyenlőséget előíró alapelvébe ütközik. Tekintettel arra, hogyalvállalkozó vagy harmadik személy bevonásának megtiltását sem teszi lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Munkaviszony és közbeszerzési gyakorlat kapcsolata

Kérdés: 2001. szeptember hónaptól munkaköri kötelezettségeim körébe tartozott a közbeszerzési eljárások lefolytatása. Eddig mindössze két eljárásban vettem részt, 2005. június 1-jétől viszont nyugállományba vonulok. A hároméves közbeszerzési gyakorlatba pontosan mi számít bele? Van-e mód a hiányzó gyakorlat megszerzésére a munkaviszony megszűnését követően?
Részlet a válaszából: […] A 29/2004. IM rendelet a régi és az új Kbt. hatálya alátartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, illetőleg lefolytatásávalkapcsolatban ajánlatkérői, illetőleg az ajánlattevői oldalon kifejtetttevékenységet minősíti közbeszerzési gyakorlatnak. A 2001....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alkalmazása szempontjából nem annak van jelentősége, hogy mikor tették közzé a pályázati kiírást (felhívást), hanem annak, hogy mikor kezdték meg a közbeszerzési eljárást. A Kbt. 401. §-ának (1) bekezdése egyértelműen rendezi a törvény hatálybalépését és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.
1
3
4