Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
Részlet a válaszából: […] Tekintsük először a főszabályt, mely így szól a részekre bontás tilalmával kapcsolatban:– tilos a törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;– amennyiben egy építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Megbízási szerződéssel rendelkező szakember mint alvállalkozó

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?
Részlet a válaszából: […] A legfontosabb, melyet már a válasz elején tisztázni kell, hogy magánszemély is gazdasági szereplőnek minősül, így lehet alvállalkozó a Kbt. értelmében, ugyanis a 4. § 9. pont szerint gazdasági szereplőnek tekintendő bármely természetes személy, jogi személy, jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Egybeszámítás szolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Ha egy szervezet a munkatársainak egy részét megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja, e megbízási szerződéseket figyelembe kell-e venni a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egybeszámítási kötelezettség során, amennyiben a szervezet közbeszerzést eljárást kíván indítani szolgáltatás beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos 18. § általános szabályokat fogalmaz meg, melyet kiegészít a törvényhez fűzött, igen részletes indokolás. A munkatársak vélhetően szolgáltatás nyújtására szerződtek, mely esetben az alábbi szabály az indokolás szerint az azonos célra irányultság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Állandó megbízás keretében foglalkoztatott személy nevesítése az ajánlatban

Kérdés: Állandó megbízási szerződés keretén belül foglalkoztatott személyt kell-e nevesíteni alvállalkozóként vagy erőforrásként, ha a műszaki-szakmai alkalmassági feltételnek történő megfelelés érdekében az ajánlatban bemutatásra, majd a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdésben meghatározott személy az ajánlattevő által közvetlenül a szerződés teljesítésébe bevonásra kerül – függetlenül attól, hogy a megbízási szerződést már lényegesen korábban kötötték, azaz nem kifejezetten az adott beszerzés teljesítésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Szakember megjelölése megbízási szerződéssel történő igénybevétel esetén

Kérdés: Nyertesség esetén az ajánlattevő megbízási szerződés keretében foglalkoztatná a szakembert. Ebben az esetben a Kbt. 40. § (1) bekezdésének a) pontjában meg kell-e jelölnie alvállalkozóként?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a szakember a teljesítés során közvetlenülkerülne bevonásra, szükség van a közbeszerzésben alvállalkozóként történőmegjelölésére, ha a mérték a 10 százalékot eléri. Ha nem, akkor csak azt atevékenységet szükséges megjelölni, melyet az alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 11.

"Saját dolgozó" szakember minősítése

Kérdés: A saját dolgozó, akit szakemberként kívánunk bevonni a teljesítésbe, illetve alkalmasságot igazolni vele, alvállalkozónak minősül-e? Amennyiben igen, milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell becsatolni az ajánlatba?
Részlet a válaszából: […]  Véleményünk szerint nem, ugyanis abban az esetben, ha amunkavállalónak munkaköri feladata és munkaszerződés szerinti kötelezettsége,hogy a munkáltató (ajánlattevő) által rá bízott feladatot elvégezze,közbeszerzési értelemben nem beszélhetünk "alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Uniós anyavállalat referenciájának felhasználása magyarországi forgalmazója által

Kérdés: Európai Unióban levő gyártó anyavállalat szállítási referenciáit magyarországi ajánlatában felhasználhatja-e (például mennyiségi okokból) az anyavállalat termékeinek magyarországi forgalmazója (megbízási szerződés alapján), ha nem leányvállalata az uniós anyavállalatnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. két lehetőséget biztosít arra, hogy az ajánlattevőszámára az alkalmasságban más jogi személy "segíteni tudjon". Az első esetbenalvállalkozóként, a második esetben erőforrást nyújtó szervezetként kerülhetmegjelölésre – esetünkben – a referenciát nyújtó cég.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Megbízási jogviszonyban álló alvállalkozó megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha alvállalkozót kívánunk igénybe venni (10 százalék alatt), de ők megbízási szerződéssel dolgoznak majd nekünk, akkor hogy kell őket szerepeltetni az ajánlatban? Elég annyit írni egyik mellékletben, hogy XY-t mint 10 százalék alatti alvállalkozót kívánjuk igénybe venni? A kizáró okokat ők nem nagyon tudják lenyilatkozni, hiszen magánszemélyek, ezt nekik nem kell megtenniük, igaz?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az érintett szakembert az ajánlattevő nevesíti,mert alkalmasságához szüksége van rá, úgy ebben az esetben mint alkalmasságotigazoló, 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókéntkerül az érintett bevonásra az alábbiak szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Megbízott szakemberek minősítése

Kérdés: A Kbt. 2010. szeptember 15-i hatályú módosítását követően a 4. § 2. a) pont alapján nem minősülnek alvállalkozónak azon szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyek, akik az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állnak. Ezt figyelembe véve nem kell tehát alvállalkozónak tekinteni azokat a bemutatásra kerülő szakembereket, akiket az ajánlattevő például az adott eljárásra vonatkozó megbízási szerződés alapján kíván bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] De igen. A megbízási jogviszony ugyanis nem foglalkoztatási,hanem polgári jogi jogviszony, amelynek lényege, hogy a megbízott a megbízóérdekében jár el, helyette és nevében teszi meg az adott – a megbízás tartalmátjelentő – ügyben a szükséges nyilatkozatokat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Szerződés teljesítésének ellenőrzése

Kérdés: Ajánlatkérő ellenőrizheti-e a szerződés teljesítését annak folyamata során? Hogyan és konkrétan mit?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésére, illetve a teljesítésellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a Ptk.-ban kell keresni. Ezek attólfüggenek, hogy a felek milyen típusú szerződést kötöttek, mások ugyanis aszabályok adásvételi, szállítási vagy vállalkozási, illetve pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.