13 találat a megadott meghívásos eljárás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban, a gyorsított eljárás szabályai nem alkalmazhatóak. Ez a részvételi határidő a rendszer - az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző - felállításakor irányadó. A rendszerben megvalósítandó további közbeszerzések tekintetében nem határozhatóak meg újabb részvételi határidők, a rendszer fennállásának teljes időtartama alatt lehet részvételre jelentkezni;-az ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket a beérkezésüktől számított tíz munkanapon belül köteles elbírálni, és a részvételre jelentkezőket a dinamikus beszerzési rendszerbe történő felvételükről vagy annak elutasításáról értesíteni. A határidő indokolt esetben - különösen hiánypótlás vagy felvilágosítás kérése esetén - tizenöt munkanapra meghosszabbítható. A dinamikus beszerzési rendszer felállításakor a bírálat időtartama hosszabb időtartamra is meghosszabbítható, ebben az esetben a részvételi jelentkezések bírálatának befejezéséig nem küldhető meg az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás. A részvételi jelentkezések elbírálásáról összegezést csak a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor kell készíteni. Az ajánlatkérő minden részvételre jelentkezőt értesít a bírálat meghosszabbított időtartamáról;-az ajánlatkérő az egyes közbeszerzések megvalósítása érdekében a rendszerbe felvett minden gazdasági szereplőt felhív arra, hogy nyújtson be ajánlatot. Ha a dinamikus beszerzési rendszert részekre osztották, az ajánlatkérőnek az adott részbe felvett minden gazdasági szereplőt fel kell hívnia ajánlat benyújtására. Az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésétől számított tíz napnál[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ajánlatkérő tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha- az ajánlatkérő igényeit nem lehet kielégíteni a piacon azonnal rendelkezésre álló kész megoldások kiigazítása, egyéni igényekhez alakítása nélkül;- a közbeszerzés tárgya tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;- a szerződés jellegével, összetettségével vagy jogi és pénzügyi kialakításával kapcsolatos sajátos körülmények vagy az ezekhez kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat;- az ajánlatkérő a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni a külön jogszabályban meghatározottak szerinti szabványok, európai műszaki értékelés, közös műszaki előírások vagy műszaki referenciák valamelyikére való hivatkozással; vagy- megelőzőleg a nyílt vagy meghívásos eljárás azért lett eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, vagy az eljárás a 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján úgy lett eredménytelen, hogy az eljárásban benyújtott minden ajánlat meghaladta az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összegét - a)-e) pontok.Válaszunkban nem térünk ki az innovációs partnerségre, illetve a versenypárbeszédre, feltételezzük, hogy a kérdező ennél egyszerűbb eljárásforma választásában érdekelt.A kérdésben jelzett előminősítés helyett a fentiekben a részvételi szakasszal induló eljárásokat soroltuk fel, melyek közül a meghívásosban nem lehet tárgyalni, míg a tárgyalásos forma esetében igen. Felvetődik ugyanakkor a lehetőség, hogy az ajánlatkérő ne hirdetményes, hanem hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kezdeményezzen. Ebben az esetben a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapját szigorúbban kell meghatározni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a Közbeszerzési Hatósághoz is el kell juttatni a felhívást, melyet a Hatóság határozata minősít, azaz nem az ajánlatkérő dönti el, hogy jogszerű-e a jogalap az adott eljárás választásakor. Ha az első eljárás eredménytelen - ahogyan a kérdező ezt jelzi -, úgy az alábbi jogalapok jöhetnek szóba leginkább.A Kbt. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat kivételes esetben, ha- a 85. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt előfeltételek fennállnak, és a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen nem változtak meg, valamint az ajánlatkérő a tárgyalásra meghívja a nyílt vagy a meghívásos eljárás mindazon és csak azon ajánlattevőit, amelyek ajánlata nem a 73. § (1) bekezdés b) vagy d) pontja alapján érvénytelen, és ajánlatuk - adott esetben hiánypótlást követően - megfelelt az előírt formai követelményeknek;- a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert az eljárásban nem nyújtottak be ajánlatot vagy részvételi jelentkezést, vagy csak alapvetően nem megfelelő ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be, feltéve, hogy a közbeszerzés feltételei időközben lényegesen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmazza az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. A 83. § (3) bekezdése nem alkalmazandó.Nemzeti rezsimben a törvény Második részében alkalmazott szabályok szerint kell eljárni a Kbt. 113-116. §-aiban foglalt eltérésekkel, melyen belül a 115. § (5) bekezdése feloldja az összefoglaló tájékoztató alkalmazásának kötelezettségét, és lehetővé teszi hirdetményes eljárás indítását. Ebből következik, hogy nemzeti rezsimben is meghívásos eljárás keretében kell a dinamikus beszerzési rendszert lebonyolítani.A Kbt. 112. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérő az e rész hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor választása szerint a törvény Második részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113-116. §-ban foglalt eltérésekkel.A 115. § (5) bekezdésének d) pontja alapján az (1)-(4) bekezdés nem alkalmazható, ha az ajánlatkérő választása szerint az eljárást hirdetmény közzététele útján indítja meg.Az elektronikus közbeszerzési rendszerben hasonlóképpen meghívásos eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]folytatandóak le. A műszaki hiba elhárítása folyamatban van, a funkció helyreállásáról a https://ekr.gov.hu/ portal/kezdolap oldalon a Hírek menüpont alatt olvashatnak majd tájékoztatást."Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének e) pontjában lehetővé teszi, hogy az EKR alkalmazásától eltekintsenek. Mivel az EKR üzemeltetője közzétette a tájékoztatást az időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó hirdetménnyel induló eljárásokról, így ez kimeríti az EKR kormányrendelet 3. § (1) bekezdésének e) pontját, ami azonban nem feltétlenül minősül üzemzavarnak. Ez az üzemzavartól eltérő olyan probléma, ami egy adott, a jogszabályoknak megfelelő szolgáltatás nyújtására való képtelenségről szól. Az ajánlatkérő tehát jogszerűen jár el, amennyiben az üzemeltető tájékoztatása alapján papíralapon bonyolítja le eljárását.A kormányrendelet vonatkozó rendelkezései a következők:Az ajánlatkérő abban az esetben rendelkezhet úgy, hogy nem kötelező az elektronikus úton történő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Ha az eljárás iránt háromnál kevesebb gazdasági szereplő jelezte érdeklődését, vagy egyetlen gazdasági szereplő sem jelezte érdeklődését, abban az esetben is legalább három gazdasági szereplőnek kell felhívást küldeni.A törvény indokolása alapján az érdeklődésüket határidőben jelző gazdasági szereplőket az ajánlatkérő köteles ajánlattételre felhívni, de ezenkívül további, általa választott gazdasági szereplőket - lehetőség szerint kkv-kat - is felhívhat ajánlattételre azzal, hogy összesen legalább három gazdasági szereplőt minden esetben fel kell hívni ajánlattételre.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött - szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; - olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. Az a) pont - fenti első bekezdés - alapján kiegészítő építési beruházásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a keretszám felső határáig terjedő számú alkalmas, egyben érvényes jelentkezést benyújtó jelentkezőnek küld majd ajánlattételi felhívást; - a létszám, illetőleg a keretszám alsó határa nem lehet kevesebb háromnál. A létszámnak, illetőleg a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt; - ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, azt a részvételi felhívásban kell megadnia; - az ajánlatkérő a részvételi felhívásban megjelölheti azokat, akiket az eljárásban való részvételre meg kíván hívni. A megjelölteken kívül az eljárásban való részvételre mindazok jelentkezhetnek a részvételi felhívás alapján, akik alkalmasak a szerződés teljesítésére. Erre a lehetőségre a részvételi felhívásban az ajánlatkérőnek hivatkoznia kell; - ha az ajánlatkérő a fenti első és negyedik bekezdésben foglaltakat együttesen alkalmazza, a megjelöltek számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni; - ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a részvételi felhívásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás módját is arra az esetre, ha a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja az alkalmas jelentkezők száma. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni, továbbá - az ajánlatkérő a meghatározott létszámnak vagy keretszámnak megfelelően - a pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasság alapján - kiválasztott jelentkezőket egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel ajánlattételre, amennyiben ezt az alkalmasnak minősített jelentkezők száma lehetővé teszi. Ha az ajánlatkérő nem határozott meg létszámot vagy keretszámot, az összes alkalmas jelentkezőt köteles ajánlattételre felhívni. Az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot - Kbt. 130. §-ának (1)-(7) bekezdése. Fentiek alapján látható, hogy meghívásos eljárás esetében a keretszám öt, míg tárgyalásos eljárás esetében három darab. Mindkét - a klasszikus ajánlatkérők közösségi eljárásrendjére vonatkozó - szabályozás a műszaki és szakmai alkalmasság körében engedi a rangsorolás módját meghatározni. Például rangsorolás alapja lehet ennek értelmében a referenciák összértéke vagy száma. Érdekes különbség, hogy különös eljárásrendben az ajánlatkérő a rangsorolás alapjául szolgáló pénzügyi és gazdasági alkalmassági igazolás körében is választhat, ennek értelmében tehát lehetősége van például három évre vonatkozó árbevételt alapul venni a rangsor kiválasztásában, illetve meghatározásában. Az ajánlati/részvételi felhívásban szereplő IV.1.2 pont alatt kitöltésre kerülő objektív szempontok ismertetése tehát a rangsorolás alapjául szolgáló alkalmassági kritériumok bemutatását jelenti, melynek klasszikus ajánlatkérők esetében a műszaki és szakmai, míg közszolgáltatók esetében emellett a pénzügyi és gazdasági kritériumok is alapul szolgálhatnak. A kérdés egyértelműen a részvételi jelentkezők számának csökkentésére irányul, ezért a tárgyalásos eljárásban szabályozott, a tárgyalások során lehetővé tett ajánlattevőszám-csökkentés nem ehhez a témához kapcsolódik, de hasonlóképpen a szereplők számának csökkentésére irányul. Ennek értelmében - a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő és egy vagy több ajánlattevő közötti tárgyalások arra irányulnak, hogy az ajánlatkérő a legkedvezőbb érvényes ajánlatot tevővel, illetőleg a legkedvezőbb feltételekkel köthessen szerződést; - az ajánlatkérőnek a tárgyalások során is biztosítania kell az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára, így különösen az ajánlatkérő által adott bármilyen tájékoztatást az összes ajánlattevőnek meg kell adni; - a tárgyalások az ajánlattevőkkel együttesen vagy egymást követően, egy vagy több fordulóban is lefolytathatóak; - többfordulós tárgyalás esetében az ajánlatkérő jogosult csak azokkal az ajánlattevőkkel folytatni a tárgyalást, akik az első, illetőleg a megadott fordulóban a legkedvezőbb ajánlatot tették. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az ajánlattételi felhívásban előre meg kell határoznia az ilyen többfordulós tárgyalás menetét, az első, illetőleg a megadott fordulót követő tárgyalásra kiválasztott ajánlattevői létszám felső határát. Az így kiválasztott ajánlattevőkkel folytatott további tárgyalás során az ajánlatkérő a Kbt. 127. §-ának (2) bekezdése szerint sem módosíthatja már feltételeit, az ajánlattevők pedig a korábbi fordulóhoz képest az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehetnek; - az ajánlatkérőnek minden egyes tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készítenie, és azt a tárgyalás következő fordulójának megkezdéséig (egyetlen vagy utolsó forduló esetén a tárgyalás befejezését követő két munkanapon belül) minden, az adott tárgyalási fordulóban részt vevő ajánlattevőnek alá kell írnia, és részükre egy példányt át kell adni, vagy két munkanapon belül kell megküldeni - Kbt. 128. §-ának (1)-(5) bekezdése. A többfordulós eljárás menetének meghatározása során tehát folyamatosan csökken az ajánlattevők száma, mely ajánlatkérő részéről igen körültekintő tárgyalástechnika kialakítását, míg ajánlattevők részéről erős versenyszellemet igényel. A Kbt. említett, 127. §-ának (2) bekezdése értelmében a tárgyalásos eljárásban nem áll fenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek a 76?78. § szerinti ajánlati kötöttsége, illetőleg - a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban - az ajánlatkérőnek az ajánlattételi szakaszra vonatkozóan a Kbt. 108. § (1) bekezdése és a 121. § (6) bekezdése szerinti ajánlati kötöttsége.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]nem lennének betarthatóak. Az ajánlatkérőnek a gyorsított eljárás alkalmazásának indokát az eljárást megindító hirdetményben meg kell adnia; - a gyorsított eljárásban az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számított tizenöt napnál, a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény elektronikus úton, külön jogszabályban meghatározott módon történő feladása esetén a hirdetmény feladásának napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban. A gyorsított eljárásban az ajánlatkérő meghívásos eljárás esetén az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb időtartamban; - a gyorsított eljárásban a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá, és a Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja, illetőleg a 61. § (2) bekezdése szerinti köztartozások hiányával, valamint a 60. § (1) bekezdésének h) pontjával kapcsolatos hatósági igazolásokat legkésőbb a 117. § (1) bekezdése szerinti eredményhirdetéstől számított tizenöt napon belül kell csatolnia. A 60. § (1) bekezdésnek g) pontjában foglalt feltétel megvalósulását - az 1996. évi LXXV. törvény hatálya alá tartozó esetekben - a munkavédelmi hatóság nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; - a gyorsított eljárásban az ajánlattételi felhívást a lehető leggyorsabban és a legmegfelelőbb módon kell megküldeni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alkalmasnak minősített jelentkezők jutnak tovább, és akiket (amelyeket) az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívás közvetlen megküldésével kér fel ajánlattételre. Az ajánlattételi szakaszban nincs lehetőség tárgyalásokra, hanem a benyújtott ajánlatok elbírálása, értékelése alapján választja ki az ajánlatkérő az eljárás nyertesét. Az eredményhirdetés elhalasztására a nyílt eljárás eredményhirdetésére vonatkozó 94. § (2) bekezdés az irányadó. A rendelkezés szerint egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal lehet az eredményhirdetés időpontját[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]VI. fejezet szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár felét, ajánlattételi felhívást kell a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni, míg - a másik esetben, amikor a közbeszerzés értéke a VI. fejezet szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár felét nem éri el, három ajánlattevőnek kell írásban ajánlattételi felhívást küldeni. Ez utóbbi ajánlattételi felhívást a Közbeszerzési Értesítőben is közzé lehet tenni. Az egyszerű eljárásban irányadó szabályok tekintetében a Kbt. 300. §-ának (6) bekezdése azt tartalmazza, hogy az ott felsoroltakat megfelelően alkalmazni kell. Tekintettel arra, hogy a felsorolásban a 307. § nem szerepel, amely egyébként a szerződések módosításáról és teljesítéséről szóló[…] részlet vége a válaszból.