Pályázat maximális időtartama szolgáltatás megrendelése esetén

Kérdés: Van-e korlátja annak, hogy a szolgáltatás végzésére hány évre írják ki a pályázatot? Kiírható-e szolgáltatásra pályázat tizenöt-húsz éves időtartamra, és ha igen, akkor milyen eljárást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Nincsen a közbeszerzési szabályozásunkban ilyen jellegűkorlát. Ezért fogalmaz a becsült érték szabályozásunk is úgy, hogy kitér ahatározatlan időre kötött szerződések becsült értékének kiszámításáraszolgáltatás esetén az alábbiak szerint:A Kbt. 38. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Eljárás Kbt. fejezete szerinti megjelölése ajánlattételi felhívásban

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az uniós rezsimet kell beikszelni, hiszenez automatikusan a nemzeti rezsim elérését is jelzi. A félreértés abbóladódhat, hogy a kérdés szerinti esetben is megjelenik a KözbeszerzésiÉrtesítőben a hirdetmény, de ez nem jelenti egyúttal azt, hogy mindkétfejezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 14.

Közjegyzői sorsolás alkalmazhatósága

Kérdés: Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 41. §-ának (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseszerint a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként– ha e fejezet másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kellmegfelelően alkalmazni. A kétszakaszos eljárásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanbeszerzések esetében a törvény meglehetősenbonyolult szabályozást alkalmaz, amelyről érdemes ejteni néhány szót. A törvényindokolása értelmében az ingatlanbeszerzéseket már a régi közbeszerzési törvényis a hatálya alá vonta, vagyis e követelmény nem az új Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Hulladékgyűjtésre, -szállításra irányuló tevékenység minősítése

Kérdés: A szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása szolgáltatásnak vagy szolgáltatási koncessziónak minősül-e akkor, ha a díjat a szolgáltatást igénybe vevők fizetik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatásikoncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérőellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jogmeghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Értékhatárok változása a közszolgáltatók tekintetében, nemzeti rezsimben

Kérdés: A közszolgáltatók esetében a nemzeti rezsimben az értékhatárokat – tudomásunk szerint – nem emelik. Mi ennek az indoka?
Részlet a válaszából: […] A tervezet a nemzeti közbeszerzési értékhatárok és az ahhozkapcsolódó eljárási rend további fenntartására tesz javaslatot. A nemzetiértékhatárok fenntartásán keresztül kívánja biztosítani a jogalkotó, hogy aközpénzek felhasználásával megvalósított beszerzések minél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Centralizált árubeszerzés megvalósítási módja

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérőnek 51 százalékban külföldi tulajdonosa van. A tulajdonos centralizálni szándékozik egy beszerzést (árubeszerzés). Még nem eldöntött, hogy milyen formában: önálló társaság, holding stb. A közszolgáltató ajánlatkérőnek 50 millió forint feletti árubeszerzés esetén a Kbt.-t alkalmaznia kell (nemzeti rezsim). Kérdéseink: 1. A tulajdonos szándéka milyen viszonyban áll a Kbt.-vel? Megvalósíthatja-e a Kbt. megsértése nélkül a kérdés szerinti szándékát?
Részlet a válaszából: […] 2. A törvénymódosítás hoz-e ebben a témában változást? Tekintettel arra, hogy a Kbt. egybeszámítási szabályai azajánlatkérő szervezeti megoldásaitól függetlenek, ezért a beszerzésátalakítása, az eddigi törvényes gyakorlatot alapul véve, nem változtathatjameg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Tartalékkeret elköltésének minősítése

Kérdés: Szerződésben rögzített tartalékkeret elköltése minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez része volt az eljárásnak, s a becsült értékbe,valamint a szerződéses értékbe is beleszámították azt, úgy nem szükséges különeljárást lebonyolítani, amennyiben a szerződésnek megfelelően például pótmunkaelvégzése válik szükségessé. Azonban, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos közbeszerzési eljárásban és tárgyalásoskéntmeghirdetett egyszerű eljárásban nincs ajánlati kötöttség, azaz a felek mindenszerződési feltételről szabadon tárgyalnak, beleértve az ajánlati árat is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a tárgyalások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
…
13
14
15
16