165 talált cikk a nemzeti rezsim kifejezésre

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1283. kérdése esetében valóban annyira nagy az ajánlatkérő szabadsága, mint ahogyan az a válaszból kitűnik?

Kérdés: Ha a becsült értékem épphogy meghaladja a 8 millió forintos határt, választhatom-e, hogy nemzeti rezsimben nyílt vagy kétszakaszos eljárást folytatok, és nem egyszerű eljárást?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?

Kérdés: Van-e korlátja annak, hogy a szolgáltatás végzésére hány évre írják ki a pályázatot? Kiírható-e szolgáltatásra pályázat tizenöt-húsz éves időtartamra, és ha igen, akkor milyen eljárást kell alkalmazni?

Kérdés: Az ajánlattételi felhívásban mely fejezet szerinti eljárást kell beikszelni, ha az értékhatár eléri az uniós rezsimet? (A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívásoknál volt példa arra, hogy mind a negyedik, mind a hatodik fejezet be volt ikszelve.)

Kérdés: Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?

Kérdés: A szilárd és folyékony hulladék gyűjtése, szállítása szolgáltatásnak vagy szolgáltatási koncessziónak minősül-e akkor, ha a díjat a szolgáltatást igénybe vevők fizetik?