160 cikk rendezése:
121. cikk / 160 Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése
Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
122. cikk / 160 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
123. cikk / 160 Nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 27-i számában az 1402. számú kérdés foglalkozott a nemzeti rezsim hirdetménymintájának kitöltésével (részekre történő ajánlattétel). A tárgyban a Közbeszerzések Tanácsa is állást foglalt. Ennek ismeretében mi a helyes jogértelmezés gyakorlati szempontból?
124. cikk / 160 Nemzeti rezsim hirdetménymintájának helyes kitöltése
Kérdés: Az ún. nemzeti hirdetménymintában részajánlattételnél be lehet jelölni, hogy ajánlatot lehet tenni egy részre, egy vagy több részre, valamennyi részre. A gond a következő: adhat-e ajánlatot valamennyi részre az ajánlattevő, ha a középső van bejelölve? Ha adott, kizárható-e ez alapján, vagy sem?
125. cikk / 160 Ingatlaneladás nemzeti rezsimben
Kérdés: Az ingatlan eladása a nemzeti rezsimben meghatározottak értelmében közbeszerzés-kötelesnek minősül-e?
126. cikk / 160 Önálló közbeszerzők bevonása központosított körbe
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az eddigiekben egyes intézményeink önálló közbeszerzők voltak. Amennyiben most a Kbt. 17/B. §-a alapján az összes intézményünket bevonjuk a központosított körbe, akkor a továbbiakban hogyan vonatkozik az önkormányzatra a 40. §-ban megfogalmazott egybeszámítási szabály? Például, ha eddig egy intézmény külön-külön egyszerű közbeszerzési eljárással szerzett be élelmet, mint önálló szervezet – X iskola és Z öregek otthona (az egyszerű eljárást természetesen az értékhatár figyelembevételével alkalmazták: X iskola esetében 18 millió forint, Z öregek otthona esetében 23 millió forint). Ha a két intézményt közbeszerzésileg összevonjuk, akkor más közbeszerzési rezsimben (nyílt eljárás) kell-e lefolytatnunk az X iskolának, illetve a Z öregek otthonának az eljárásait (hiszen 18+23 = 39 millió forint), vagy továbbra is külön-külön szervezetnek tekinthetjük őket, és a következő beszerzéseiket is az egyszerű eljárási rendben tehetik-e meg? És amennyiben az önkormányzat fogja intézni az intézménye helyett annak közbeszerzési eljárásait, akkor az ajánlati, illetve ajánlattételi felhívási hirdetmények I.2.) pontját hogyan kell kitölteni? Az ajánlatkérő más ajánlattevők nevében folytatja a közbeszerzési eljárást?
127. cikk / 160 Ajánlatkérői "szabadság" határai
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1283. kérdése esetében valóban annyira nagy az ajánlatkérő szabadsága, mint ahogyan az a válaszból kitűnik?
128. cikk / 160 Eljárásfajták választhatósága
Kérdés: Ha a becsült értékem épphogy meghaladja a 8 millió forintos határt, választhatom-e, hogy nemzeti rezsimben nyílt vagy kétszakaszos eljárást folytatok, és nem egyszerű eljárást?
129. cikk / 160 Módosított ajánlatok "nyilvános" ismertetése
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?
130. cikk / 160 Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben
Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
