Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben

Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának kétfeltételét tartalmazza a törvény 125. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint– a)-b) pontok. Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárástalkalmazhat továbbá építési beruházás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Harmadik személy megjelölése az ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatban meg kell jelölni a közbeszerzésnek azt a részét, amellyel kapcsolatban az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni. Mi a helyzet akkor, ha ezt előre nem látjuk, nem jelöljük meg, de utóbb kiderül, hogy a szerződéskötés mégis szükséges? Illetve, ha megjelöljük, de végül nem kötünk szerződést harmadik személlyel a megjelölt közbeszerzési rész vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A harmadik személlyel kapcsolatban az ajánlatkérőnek nagyobba mozgástere, mint a 10 százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívántalvállalkozó alkalmazása esetében. Tekintettel arra, hogy az ajánlatkérőneknincs tudomása a harmadik személyről, így a szerződéskötés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] A közpénzek felhasználásáról, a köztulajdon használatánaknyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről és ellenőrzésének bővítéséről szóló,úgynevezett "üvegzseb"-törvény – 2003. évi XXIV. törvény – több korábbitörvényt módosított az átláthatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Nemleges nyilatkozatok

Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetésről szóló tájékoztató kötelező tartalma anyertes ajánlattevő hivatkozott jogszabály szerinti besorolásának ismertetése.Amennyiben nem minősül a törvény hatálya alá tartozónak, úgy ez isinformációértékű az ajánlatkérő és a Közbeszerzések Tanácsa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Közbeszerzésekhez kapcsolódó kifizetések

Kérdés: Módosultak-e a közbeszerzéssel kapcsolatos kifizetésekre vonatkozó szabályok?
Részlet a válaszából: […] Igen. Az Art. vonatkozó szabálya változott – 2009. január1-jei hatállyal –, az alábbiak szerint.A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a Kbt. szerintinyertes ajánlattevő és a Kbt. szerinti alvállalkozók közötti minden szerződés,valamint minden további, a polgári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Előleg szerződés teljesítéséhez

Kérdés: Van-e lehetőség közbeszerzési eljárásban arra, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek előleget adjon a szerződés teljesítéséhez?
Részlet a válaszából: […]

Előleg fizetésére vonatkozóan a Kbt. szabályai nem tartalmaznak utalást, ugyanakkor egyéb jogszabályok szabályozzák annak folyósítását, lehetővé tételét – például az államháztartásról szóló törvény.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Igazolásokkal kapcsolatos szabályozás változása

Kérdés: Előreláthatóan hoz-e változásokat a közbeszerzési törvény módosítása az igazolások vonatkozásában, és ha igen, melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] Igen, várhatóan az igazolásokkal kapcsolatos legfontosabbváltozás, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek kell benyújtani azon igazolásokat,amelyek olyan információt tartalmaznak, melyek közvetlenül elektronikus útonnem érhetők el az ajánlatkérő számára. Természetesen a hiteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Áfakulcsváltozás "kezelése" egy adott eljáráson belül

Kérdés: Az ajánlatban megadott áfakulcs megváltozott, mire a számlát ki kellett állítanunk. Ilyenkor mi a helyes eljárás, milyen áfakulccsal számlázzunk? Kell-e módosítani a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A nyertes ajánlattevő és az ajánlatkérő között az eljáráseredményeként közbeszerzési szerződést kell kötni. A szerződésnek a számlakiállításával és az áfatartalommal kapcsolatos rendelkezéseket kötelezőentartalmaznia kell. Abban az esetben, ha a szerződés hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
…
45
46
47
…
57