614 talált cikk a nyertes ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?

Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?

Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?