614 talált cikk a nyertes ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban teljesítési garanciát kér, amelyet az ajánlattételi anyagban banki (biztosítói) kötelezettségvállaló nyilatkozattal kell dokumentálni. Kérdésünk a következő: jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, amikor nem fogadja el a banki, biztosítói szándéknyilatkozatot a teljesítési garancia nyújtására vonatkozóan az ajánlat benyújtásakor, hanem már az ajánlat benyújtásakor is a banki, illetve biztosítói kötelezettségvállaló nyilatkozat csatolását kéri minden ajánlattevőtől, egyúttal az ajánlati dokumentációban az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevő figyelmét arra, hogy ha az ajánlattevő nem nyeri meg a munkát, a banki kötelezettségvállaló nyilatkozat eredeti példányát nem áll módjában visszaadni, és hivatkozik a közbeszerzésekről szóló, módosított 2003. évi CXXIX. törvény 7. §-ának (2) bekezdésére, ami szerint a szabályosan lezárt dokumentációkat 5 évig sértetlenül meg kell őriznie, s ezért a dokumentációban elhelyezett dokumentumok eredeti példányát nem tudja visszaadni?

Kérdés: Sok esetben fordul elő olyan szolgáltatás megrendelése, amikor valamilyen bevezetés után egy bevezetési ellenértéket fizet az ajánlatkérő, és utána havidíjat is. Ebben az esetben a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást hogyan tudom meghatározni, járható-e az az út, hogy ha én bírálni akarom az egyszeri kifizetési díját, illetve a havidíját is (összességében legelőnyösebb díj), függetlenül attól, hogy ez a kettő, csak ez a kettő, akkor is ez az összességében legelőnyösebb díj?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárás elbírálása során szerződéskötés történt 1 év időtartamra. A nyertes ajánlattevő három hónap után a szerződés felbontását kezdeményezte, mivel árait nem tudta tartani. Ezután az ajánlatkérő az intézmény ellátására az év hátralévő részére új közbeszerzési pályázatot nem írt ki, csupán árajánlatkérés formájában egyszerű ajánlatokat várt. Pályázhat-e a korábbiakban szerződést bontó ajánlattevő magasabb árakkal, vagy a szerződésbontásnak van-e ezt kizáró jogi következménye?

Kérdés: Élelmezési anyagok beszerzésére lefolytatott közbeszerzési eljárás egyik nyertesével a szerződést – annak lejárta előtt – közös megegyezéssel kívánjuk felmondani. Milyen formában, nyomtatványon kell a szerződés felmondásával (nem teljesítéssel) kapcsolatos tájékoztatást megküldeni a Közbeszerzési Tanácsnak?

Kérdés: Lehet-e építési beruházások esetén bírálati szempontként értékelni a környezetvédelmi előírások betartását – és a nem környezetvédelmi tulajdonságokat [Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja]; és ha igen, milyen módon?

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő a Kbt. 71. §-a szerinti ajánlati nyilatkozatában nem jelölt meg a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozót. A munka megkezdését követően nyertes vállalkozó egyéb okokra hivatkozva a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót kíván igénybe venni. Amennyiben a bevonni kívánt alvállalkozó megfelel az ajánlati felhívásban kiírt alkalmassági feltételeknek, és nem tartozik a kiírt kizáró okok alá, az ajánlatkérő hogyan engedélyezheti a kivitelezésbe való bevonását? Az engedélyezés milyen kötelezettségeket von maga után?

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?