Közszolgáltató közbeszerzési értékhatára

Kérdés: Közszolgáltató ajánlatkérő tevékenysége a távfűtés és használati meleg víz szolgáltatása mellett kiterjed a fűtési rendszerek karbantartására, melegvíz-mérő szerelésére, cseréjére stb. Az ajánlatkérő ezen tevékenységeivel egy városban, de több különböző telephelyen biztosítja a fűtési és használatimelegvíz-szolgáltatást több mint 17.500 felhasználó számára. Az ajánlatkérő a székhelyén lévő ingatlan (irodaház) tetőbeázásának megszüntetése érdekében tervez munkálatokat. Az ingatlan az ajánlatkérő adminisztratív területe, „székhelye”, ott található a közszolgáltató tevékenységhez kapcsolódó ügyfélszolgálati iroda, a munkaügyi és a számlázási részleg, valamint az igazgatóság és a közszolgáltatási tevékenység műszaki infrastruktúrájának központja is. A székhely ingatlant érintő felújítási munkálatok esetében a klasszikus vagy a közszolgáltató ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Közszolgáltató ajánlatkérő esetében, amennyiben nem minősül klasszikus ajánlatkérőnek, mindenképpen a közszolgáltatói értékhatárt kell alkalmazni. Gyakori a félreértés, hogy ha maga a beszerzés tárgya úgy tűnik, mintha nem csak és kizárólag közszolgáltatási célokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 15.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet a válaszából: […] ...való hivatkozás tartalma függvényében az alábbiak szerint.A beszerzési mennyiség lehívásától való elzárkózás szerződésmegszüntetési szándékként is értelmezhető. A Kbt. nem tiltja a közbeszerzési szerződés megszüntetését, a megszüntetés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Bírálóbizottság összetételének megváltozása

Kérdés: Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárásunk, ahol az egyik bírálóbizottsági tag jelezte, hogy le szeretne mondani a bizottsági tagságáról. Szeretnénk kérdezni, hogy bírálati szakaszban lecserélhetőek a bírálóbizottsági tagok?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozat) bekérni.A bírálóbizottsági tagság megszűnése esetén az ajánlatkérőnek gondoskodnia kell az iratokhoz való hozzáférés megszüntetéséről is, pl. az EKR-jogosultságok visszavonásáról.Összességében a Kbt. alapján nem tiltott, hogy a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Szerződés megszüntetése kizáró ok fennállása esetében

Kérdés: A Kbt. 143. § (2) bekezdésében foglaltak mellett arra vonatkozó rendelkezést nem találtunk a jogszabályban, miszerint, ha a szerződés teljesítése során áll be a kizáró ok, különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. 63. § (1) bek. c) pontja szerinti kizáró ok, akkor a szerződés felmondható, vagy felmondandó lenne. Kérjük szíves állásfoglalásukat annak vonatkozásában, hogy van-e mégis erre vonatkozó rendelkezés a közbeszerzési szabályozásban, avagy a joggyakorlatban. Amennyiben a fenti kérdésre nemleges választ adnának, kérjük továbbá szíves állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy jogszerűnek tartanának-e egy arra vonatkozó előírást egy mindenkori közbeszerzési szerződésben, amely egy erre vonatkozó felmondási/elállási okot rögzít.
Részlet a válaszából: […] ...között különbséget tenni. A Kbt. 62. § (1) bekezdés c) vagy d) vagy n) pont esetében valós a veszély, teljesen reális egy szerződés megszüntetése, amennyiben az ajánlatkérőnek ez az érdeke. Ha azonban más eljárásban szolgáltatott hamis adatot, úgy a 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...hogy mely kizáró oknak van olyan olyan „továbbélése” a szerződés teljesítése során, melynek eredményeként a szerződés megszüntetésére van szükség.A 143. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, amennyiben az eljárás során kizáró ok hatálya alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alá kerülése

Kérdés: A Közbeszerzési Levelekben 2022. 05. 11-én (266. lapszám) megjelent 4899. számú kérdés kapcsán szeretném kérdezni, hogy amennyiben egy már aláírt keretmegállapodás teljesítési időtartama alatt egy kéttagú konzorcium vezetője kizáró ok hatálya alá kerül (felszámolás miatt), jelenleg is az-e az álláspontjuk, hogy ha a másik tag nem felel meg önállóan az eljárás során előírt alkalmassági követelményeknek, illetve értékelési szempontoknak – tekintettel arra, hogy ebben az esetben a vezető tag jogutód nélkül szűnik meg –, a fennmaradó tagnak nincs lehetősége a továbbiakban versenyújranyitásokon részt venni? Illetve amennyiben valamely alkalmassági követelménynek önállóan nem tud megfelelni, van-e lehetősége jelen helyzetben (kapacitást nyújtó) alvállalkozóval megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...a kizáró ok beállásáról, amely felfüggeszti az érintett ajánlattevővel szemben a keretmegállapodást mindaddig, amíg a kizáró ok megszüntetésre nem kerül. Egy bizonyos türelmi idő után pedig, amennyiben a kizáró ok továbbra is fennáll, a központi beszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.

Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében

Kérdés: Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen kizárólagossági helyzetet teremtenie, vagy hogy valós és gazdasági szempontból észszerű eszközökkel rendelkezett az ilyen helyzet megszüntetéséhez, kizárólagossági helyzet ajánlatkérő szervnek való betudhatósága nem állapítható meg pusztán azon tény alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.

Akarategyezőség szerződésmódosításkor

Kérdés: Építési beruházás megvalósítására kötöttünk szerződést. Sajnos a piaci árváltozások miatt nem tudjuk ugyanazt az építőanyagot leszállítani, mint ami az árazott költségvetésben szerepel. Az ajánlatkérőhöz fordultunk, hogy engedélyezze az építőanyag cseréjét, de visszautasította kérésünket. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos jogintézmények (pl. szerződésszegés kimentése, hibás teljesítés, teljesítés elmaradása, kötbérezés, szerződésmegszüntetés) kerülnek előtérbe a szerződés tartalma és az általános polgárjogi szabályok alapján, valamint az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 9.

Súlyos szerződésszegés bejelentése

Kérdés: Önkormányzat ajánlatkérő vagyunk. Szerintünk az egyik szerződő partnerünk súlyos szerződésszegést követett el, kötbérezni akarjuk, és erről hivatalos levélben tájékoztattuk. A partnerünk jelezte, hogy nem fogadja el a véleményünket, és pert fog indítani, ha mégis szerződésszegésre hivatkozással kötbérezzük. Ebben az esetben mikor kell a súlyos szerződésszegést bejelenteni a Közbeszerzési Hatóság részére? Hiszen nem ismert a per kimenetele.
Részlet a válaszából: […] ...súlyosan megszegte, és ez a súlyos szerződésszegés a szerződés felmondásához vagy elálláshoz, azaz a szerződés egyoldalú megszüntetéséhez vezetett; vagy kártérítés követeléséhez vezetett; vagy a szerződés alapján alkalmazható egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Öntisztázás a szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy ajánlatkérővel árubeszerzés megvalósítására kötöttünk szerződést. A szerződés rendelkezései szerint a kizáró ok beállása velünk szemben súlyos szerződésszegésnek minősül. A szerződés teljesítése során beállt kizáró ok alól lehet öntisztázással mentesülni?
Részlet a válaszából: […] ...Ekkor valójában egy eljárási hibát kell utólag helyrehozni. A Kbt. 143. § (2) bekezdése szerint ebben az esetben a Kbt. a szerződés megszüntetésére kötelezi az ajánlatkérőt, a szerződés típusától függően elállással vagy felmondással, hiszen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.
1
2
3
8