Nyertes ajánlat nyilvánossága

Kérdés: Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő – hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra – kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 97. §-a szerint az ajánlatkérő az érvényes ajánlatottevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlatjellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kéréskézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározottminta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Azírásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Ajánlattételi kiírás módja

Kérdés: Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a forrás rendelkezésre állása ugyan biztosított,de előre nem látható okból és elháríthatatlan okból kifolyólag beállottlényeges körülmény miatt a későbbiekben megtörténhet, hogy mégsem lesz elegendőforrás a szerződés teljesítésére és ennek alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Megkezdett építési munka meghiúsulása

Kérdés: Közbeszerzési eljárás után az építési projekt a megvalósítás félidejében meghiúsul minőségi kifogás miatt. Hogyan folytatható a kivitelezés más vállalkozóval?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 304. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződést aközbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként – Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése, 52. §-a – szerződő félnek kell teljesítenie. Ezért más vállalkozóvala megkezdett projekt megvalósítása nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések felülvizsgálata

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt nyertes ajánlattevőként kötöttünk szerződést, amelynek teljesítése jelenleg is folyamatban van. Várható-e, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, esetleg hatálytalanítják azt, és új közbeszerzési eljárást kell kiírni a szerződéssel érintett közbeszerzési tárgyra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben eddig kizárólag a Kbt. előírásairatámaszkodhattunk, azokból vonhattunk le következtetéseket. A KözbeszerzésekTanácsa azonban a Kbt. 379. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti hatáskörébeneljárva a témakörben kiadta a 3/2004. (K. É. 126.) számú ajánlását,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. indokolása szerint, a gondos és ésszerű eljárás előfeltétele, hogy mind a közbeszerzési eljárás előkészítésében, mind annak lebonyolításában megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek vegyenek részt. A Kbt. ennek érdekében több olyan rendelkezést is tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Technikai tender továbbfejlesztése a közbeszerzésben

Kérdés: Hogyan alakul a közbeszerzési eljárás a szellemi alkotás jogának figyelembevételével egy meglévő technikai tender továbbfejlesztése esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályai értelmében hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására van lehetőség, ha [Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja] a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészeti szempontok vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárásban valóban nem írja elő, hogy az ajánlatkérőnek az eljárás eredményét ki kell hirdetnie. Arról azonban rendelkezik, hogy az ajánlati felhívásban az ajánlatkérőnek a szerződéskötés tervezett időpontját meg kell jelölnie, továbbá, hogy az egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.
1
55
56
57
58