614 talált cikk a nyertes ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"

Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?

Kérdés: Építőipari felújításra adtunk be ajánlatot, az összességében legelőnyösebb ajánlat nyert. A második legkedvezőbb ajánlatot tevő – hivatkozva a Kbt. 97. §-ában foglaltakra – kikérte az ajánlatkérőtől a nyertes ajánlatot. Kiadható-e a nyertes ajánlata, feltéve, hogy az nem jelölt meg olyan részeket, amelyek üzleti titkot képeznének?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?

Kérdés: Árvízvédekezés során a költségvetési szerv helyre kívánja állítani a megrongálódott védműveit. A helyreállítás nem tűr halasztást, de az ehhez szükséges forrás még nem áll rendelkezésre. Miként történhet ebben a helyzetben az ajánlattételi kiírás?

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás után az építési projekt a megvalósítás félidejében meghiúsul minőségi kifogás miatt. Hogyan folytatható a kivitelezés más vállalkozóval?

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt nyertes ajánlattevőként kötöttünk szerződést, amelynek teljesítése jelenleg is folyamatban van. Várható-e, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, esetleg hatálytalanítják azt, és új közbeszerzési eljárást kell kiírni a szerződéssel érintett közbeszerzési tárgyra?

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?