Jogosultság tervek felhasználására

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogokat kell megszereznem a tervek felhasználásához? Milyen korlátai vannak?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kitér arra, hogy korlátlan és kizárólagos jogot kell szereznie az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása kizárólagos joggal összefüggésben

Kérdés: Mennyiben érinti az idő múlása a kizárólagos jogot abban az esetben, ha a régen készült tervdokumentációt kell felülvizsgálni? Belefér-e az eredeti keretrendszerbe, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást indítok? Alkalmazhatom-e ezt az eljárásrendet?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalap-alkalmazhatóságára vonatkozik, amennyiben az idő múlása és esetleges többletfeladatok megjelenése is felmerül a jogalap választásakor.A Kbt. előzőekben hivatkozott 98....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Művészeti alkotások meghatározása

Kérdés: A művészeti alkotásnak van jogszabályi definíciója közbeszerzési szempontból?
Részlet a válaszából: […] Nem, a közbeszerzési jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozóan definíciót. A művészeti alkotásra vonatkozó meghatározás szerint annak egyben egyedinek is kell lenni, tehát promóciós célokra vonatkozó tömeges ajándéktárgy vásárlása ebbe a kategóriába nem illik bele –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme

Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
Részlet a válaszából: […] Ha a tervező bevonása sérti az összeférhetetlenségi szabályokat, az mindenképpen aggályos. Amennyiben tehát a tervező közvetlen módon bevonásra került az eljárás előkészítésébe, úgy nevesítése esetében az ajánlattevőt az ajánlatkérő kénytelen lesz kizárni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Jogvédett mű átdolgozása közbeszerzési eljárás keretében

Kérdés: Ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő szerzői jogi védelem alá eső művet nyújt be ajánlata részeként, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérőnek joga van a mű átdolgozására? (A kiírás szövege szerint minden ajánlattevői külön beleegyezés és kontroll nélkül.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kiírásnak a mű átdolgozásáravonatkozó, kérdés szerinti megfogalmazása jogellenes, figyelembe véve a szerzőijogról szóló 1999. évi. LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.-ként hivatkozunkrá) vonatkozó rendelkezéseit.Az Szjt. 4. §-a mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Dokumentáció szerzői jogi védelme

Kérdés: Egy kiírásban azt olvastuk, hogy a dokumentáció a szellemi alkotásokról szóló jogszabályok védelme alatt áll. Ez valóban így van? És milyen jogszabályok mondják ezt ki?
Részlet a válaszából: […] A szellemi alkotásokkal kapcsolatos kérdéseket egyrészt aPtk., másrészt a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény határozza meg.A Ptk. szabályai egyrészt kimondják, hogy a szellemi alkotása jogszabályok védelme alatt áll, másrészt utalnak arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: - Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? - Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? - Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? - Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? - Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. összeférhetetlenségi szabályainak változása ma márnem teszi lehetővé, hogy az előkészítésben részt vevő tervező a projektmegvalósításában is részt vegyen az alábbiak szerint.A közbeszerzési törvény 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiértelmében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Tervkészítő szerzői jogai

Kérdés: Ha valaki készít pályázathoz például restaurálási tervet, megszerzi-e azokat a jogokat, amelyek a szerzői jogok szerint őt illetik, ha arra a feladatra más is alkalmas akár más technológiával?
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogok a készítőt illetik, mely kizárólagosságrólaz érintett lemondhat. Ajánlatkérőnek minden esetben gondolnia kell arra -különösen amennyiben támogatásból kívánja megvalósítani építési beruházását -,hogy a szerzői jogról az érintett lemondjon, s az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Igényjogosultság szerzői jogra

Kérdés: A tervező szerzői jogokra hivatkozva mikor kötheti ki igényét? Elég zavaros az ügy, ugyanis egy vázlatterv után már hozzájuthat nagyobb értékű feladatokhoz.
Részlet a válaszából: […] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében -1. § (1), (2), (3) és (6) bekezdések – a szerzői jogi védelem tárgyai azalábbiak lehetnek.A szerzői jogról szóló törvény védi az irodalmi, tudományosés művészeti alkotásokat.A törvény taxatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.
1
2
3