Hiba a szakmai ajánlatban

Kérdés: Az ajánlatkérő központosított közbeszerzés során árubeszerzésre irányuló versenyújranyitással eljárást kezdeményezett az IDPR-ben. Az ajánlatkérő részéről az ajánlattételi felhívásban az alábbi előírás került rögzítésre: „24. Az ajánlathoz csatolandó: 24.2. az ajánlati ár (összesen ár) részletezését tartalmazó Ajánlattételi lapot a műszaki leírásban előírt műszaki tartalommal összhangban. Az Ajánlattételi lapot szerkeszthető formában, a jelen felhívás 20.1. és 21. pontjában előírtak szerinti .xls-fájlban is kérjük beadni. … Amennyiben az ajánlatban benyújtott Ajánlattételi lap és az .xls-dokumentum között eltérés van, az ajánlatkérő az ajánlat részeként benyújtott Ajánlattételi lapot tekinti irányadónak. Az ajánlattételi lapot az ajánlatkérő a Kbt. 3. § 37. pontja szerinti szakmai ajánlatnak tekinti.” A beérkezett ajánlatok értékelése, vizsgálata során az első helyen rangsorolt ajánlattevő az ajánlattételi lapon szerepeltetett ártáblázatát a szakmai ajánlatnak minősített dokumentumban az ajánlattételi felhívás 6. pontjában megadott „A közbeszerzés tárgya és mennyisége” adatokat további cikkszám szerint azonos tételekkel egészítette ki. A cikkszám szerinti tételek így hat esetben duplikálásra kerültek, azonban a megajánlott ajánlati ár meghatározására az ajánlatkérő által meghatározott tételek figyelembevételével került sor. A szerkeszthető formában, .xls-fájlban benyújtott dokumentumban az ajánlattevő az ajánlatát a pontos beszerzési tárgyra, duplikált tételek nélkül megtette (vagyis ez a dokumentum tartalmazza a helyes megajánlást). Ebben az esetben a szakmai ajánlatnak tekintendő pdf-fájlban a hat tétel ismétlődése tekinthető-e adminisztratív hibának, figyelemmel az ajánlati árra – amely a helyes mennyiségre vonatkozik –, így megállapítható-e az ajánlat érvényessége? Tekintettel arra, hogy nem átalánydíjas szerződés megkötéséről van szó, ebben az esetben miként lehet figyelembe venni a Kbt. 78. § (8) bekezdés b) pontjában foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] Elsőként jelezni szeretnénk, hogy az egzakt válasz megadásához szükséges lenne a közbeszerzési dokumentumok és az ajánlat egésze, de különösen az értékelési szempontrendszer, a felolvasólap, az ajánlattételi adatlap és az .xls teljes tartalmának ismerete. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati kötöttség meghosszabbodása

Kérdés: Eljárás felfüggesztése esetében az ajánlattevők ajánlati kötöttsége is automatikusan meghosszabbodik?
Részlet a válaszából: […] „154. § (3) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának megindítása esetén az ajánlatkérő a folyamatban levő közbeszerzési eljárását felfüggesztheti, amiről köteles a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni. A felfüggesztés a folyamatban lévő eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Összegezés módosítása EVK miatt

Kérdés: Az egyik közbeszerzési eljárásunkban egy ajánlattevő előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be, amely alapján új összegezést bocsátottunk ki. Az új összegezéssel szemben egy másik ajánlattevő vitarendezéssel élt, és kérte az előző összegezés visszaállítását. Kérdésünk, hogy hány napig és hányszor lehet összegezést módosítani?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatára vonatkozó összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig lehet módosítani, ha az ajánlatkérő az eredmény (azaz az összegezés) megküldését követően észleli, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 11.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés kezdeményezése

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?
Részlet a válaszából: […] Mivel az árindokolás kérése megtörtént, ez új információ, mely újra megnyitja annak a lehetőségét, hogy az ajánlatkérő betekintsen, majd újabb előzetes vitarendezést kezdeményezzen a megismert információk alapján. Az ajánlatkérő itt az árindokolás elfogadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Eredménytelen eljárás magas ár miatt

Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. új szabálya nem érvénytelenségről, hanem az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szól. Ennek értelmében rendkívül magas árú nyertes ajánlattevő esetében megvalósulhat a 75. § (2) bekezdés h) pont szerinti alábbi eredménytelenségi ok:"75. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Megszűnt szerződés módosítása

Kérdés: A D. 35/2023-as ügyben miért a 19. § sérelmét állapítja meg a jogorvoslati fórum, amikor valójában egy megszűnt szerződésről van szó és annak a módosításáról?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezéssel indult. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján alkalmazandó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § a) pontja szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás elvileg alkalmas arra, hogy pél­dául karbantartási feladatok elvégzésére szerződjön az ajánlatkérő egy vagy több szolgáltatóval, akik a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján akár közvetlen megrendeléssel vagy újraversenyeztetéssel juthatnának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt. keretmegállapodásra vonatkozó szabályai általános értelemben hivatkoznak a 105. §-ban hivatkozott eljárási cselekményekre. Ez a szakasz nem sorolja fel teljeskörűen az alkalmazandó eljárási cselekményeket, nem tartalmazza például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A megoldás valójában a feltételes szerződés keretében valósítható meg, a sikerdíjas megoldás véleményünk szerint megfogalmazásában eltérő, ugyanakkor jogértelmezési szempontból azonos, amennyiben egy olyan keretmegállapodás alapján kíván az ajánlatkérő eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás a keretmegállapodásban

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor a keretmegállapodás keretében keretszerződést köt az ajánlatkérő, ami valójában nem kötelező érvényű, hiszen az ajánlatkérő igény szerint hívhatna le. Sajnálatos módon ezt a véleményünk szerint teljesen jogszerűtlen modellt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.
1
2
3
8