Keretmegállapodás a keretmegállapodásban

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor a keretmegállapodás keretében keretszerződést köt az ajánlatkérő, ami valójában nem kötelező érvényű, hiszen az ajánlatkérő igény szerint hívhatna le. Sajnálatos módon ezt a véleményünk szerint teljesen jogszerűtlen modellt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás nem eljárástípus, hanem beszerzési módszer, amely számos eljárási cselekmény ismétlődését teszi lehetővé adott időintervallum alatt. Mivel egy adott szabályrendszer alapján kerülnek kiválasztásra a keretmegállapodásos partnerek, akikkel/amelyekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet a közszolgáltatók számára teszi lehetővé előminősítési rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek a lényege, hogy egy részvételi szakaszt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Önkéntes hiánypótlási módok

Kérdés: Az önkéntes hiánypótlást már nem tudtuk feltölteni, ezért egyéb kommunikációban csatoltuk. Ezt az ajánlatkérő nem fogadta el annak ellenére, hogy ő maga is jelezte, hiánypótlást fog kiírni. Mi volt az oka, hogy nem írta ki? Esetleg van-e arra lehetőség más ilyen esetben, hogy az EKR-ben megnyissuk ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlással kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy nincs lehetőség arra, hogy nyitva álló hiánypótlási határidő nélkül az ajánlattevő hiánypótoljon. Az ok praktikus, hiszen ha bármeddig lehetne hiánypótolni, nem lenne vége a bírálatnak, bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Jogszabályváltozás hatása a Kbt. 115. §-a szerint megindított eljárásra

Kérdés: Ha még 2021. január 31. napja előtt a Kbt. 115. §-a szerinti nemzeti eljárásban európai uniós forrású építési beruházást indítunk, az február 1-jével is megmarad ebben az eljárásrendben, akkor, ha még tart az ajánlati határidő, vagy ha nincs meg a bírálat/összegezés? Vagy újra kell indítani a beszerzést uniós nyílt eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Mivel a korábbi szabályok szerint indult az eljárás, így az ajánlatkérőnek kifejezetten kötelezettsége az eljárás lefolytatása, bírálata, döntés az eredményről és az összegezés elkészítése, a szerződés megkötése. Mivel az eljárás korábban indult, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A FAKSZ felelőssége a döntési folyamat jogszerűsége vonatkozásában

Kérdés: Az eljárást részekre bontottuk, majd visszavontuk, végül egyben írtuk ki. A váltásnak elsősorban szakmai okai voltak. Ez a döntési folyamat számonkérhető-e a FAKSZ-on?
Részlet a válaszából: […] A beszerzési tárgy részekre bontásával kapcsolatban a Kbt. 50. §-a tartalmaz szabályokat. Ennek megfelelően szükséges a részajánlattétel lehetőségének megvizsgálása. Mivel az ajánlatkérő első alkalommal lehetővé tette a részajánlattételt, így a tervezés során meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.
Kapcsolódó címke:

Két keretmegállapodásos eljárás indítása azonos beszerzési tárgyra

Kérdés: Az ajánlatkérő két keretmegállapodásos eljárást kíván kiírni azonos beszerzési tárgyra. Az egyik esetben egy ajánlattevő, a másik esetben több ajánlattevő számára. Mindezt egymást követően kívánja megoldani úgy, hogy – érvei szerint – mivel fedezet nélkül el lehet indítani az eljárást, nem okoz gondot a párhuzamos eljárás. Megteheti ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Hasonló ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság D. 885/17/2015. számú döntésében az ajánlattevőnek adott igazat. Ugyan régebbi a döntés, de a jogkérdés majdnem azonos, és a jogszabályi környezet sem változott oly mértékben, hogy ne ugyanerre a következtetésre jutnánk a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Eljárás újraindítása hirdetményminta-változás miatt

Kérdés: Megjelent egy hír az EKR honlapján. Ezzel kapcsolatban kérdezem, hogy uniós eljárásoknál is újra kellene indítanom az eljárást, ami már előkészítési szakaszban van, de még nem indult meg 2020. július 1-je előtt amiatt, hogy a jó űrlapmintákat tudjam használni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező az EKR "Tájékoztatás jogszabályváltozásból eredő technikai módosításokról" tartalmú hírére utal, mely 2020. június 30-án került közzétételre. Tartalmát tekintve az alábbiakat rögzíti:"... a 10/2020. (VI. 26.) MvM rendelet 2020. július 1. napjától módosítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Hibajavítás kezelése informatikai projekteknél a szerződésteljesítés folyamatában

Kérdés: Informatikai projektek (például informatikai rendszerek tervezése, bevezetése) megvalósítása esetében előfordul, hogy az egyes mérföldkövek teljesülése során az ajánlatkérő/megrendelő a teljesítésigazolás aláírása előtt kér néhány hibajavítást, amivel a mérföldkő (így akár a végteljesítési határidő) akár 1-2 héttel kitolódhat. Ezek az időeltolódások hogyan kezelhetők jogszerűen? A kérdés vonatkozik akár nyílt közbeszerzési eljárásos eljárás, vagy keretmegállapodást követő verseny-újranyitásos eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére is. Ezek a hibajavítások teljesen "normálisak" e projektek esetében, mégis kérdéses, hogy ez hibás teljesítésnek minősül-e, esetleg minden ilyen esetben szerződésmódosítást kell kezdeményezni?
Részlet a válaszából: […] Szerződésmódosításra jellemzően ebben a helyzetben már nincs idő, hiszen a véghatáridő eltelt.Esetünkben a kulcs a hibás teljesítés értelmezésén van. Ha olyan hibáról beszélünk, ami a következő mérföldkőhöz való elindulást/eljutást nem akadályozza, vagy az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.
1
2
3
8