Jogorvoslat kiterjesztése

Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban beérkezett észrevételekből, a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozatokból (pl. tárgyaláson) észleli, hogy az eljárást lezáró döntés miatt a felek közötti vita valójában az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 7.

Érdekeltségi nyilatkozat

Kérdés: 2024. május 9-én megjelent a Közbeszerzési Hatóság útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az útmutató több alkalommal említi az összeférhetetlenségi nyilatkozaton túl az ún. érdekeltségi nyilatkozatot – bár csak lehetőségként –, melynek mintáját is mellékeli. Önkormányzatunk a közbeszerzési eljárások során minden résztvevő esetében, minden szakaszban alkalmaz összeférhetetlenségi nyilatkozatot. Érdekeltségi nyilatkozatok bekérésének hiányában is jogszerűen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az összeférhetetlenséggel kapcsolatban (2024. május 9.) kiemeli, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok bekérése ugyan nem kötelező, azonban ez egy hatékony eszköz lehet az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Ajánlati kötöttség meghosszabbítása

Kérdés: Árubeszerzésre kiírt nyílt eljárás lezárásaként az ajánlatkérő elkészítette az eljárásról szóló írásbeli összegezést, amelyben megnevezte az eljárás nyertesét és a második helyezettet. Ezt követően az ajánlatkérő az ajánlati kötöttség további meghosszabbítására kérte fel a nyertes ajánlattevőt. Jogsértő-e a szerződéskötés, ha a Kbt.-ben meghatározott 30 napon túl, de a meghosszabbított ajánlati kötöttség ideje alatt kerül rá sor?
Részlet a válaszából: […] ...követően a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlattevő ajánlati kötöttsége minden külön eljárási cselekmény/nyilatkozat/dokumentum benyújtása nélkül 30 nappal – építési beruházás esetén 60 nappal – "ipso iure", azaz a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Jogszabályok változása DBR hatálya alatt

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a DBR felállítására irányuló eljárást megindító hirdetmény feladáskor hatályos Kbt. – ill. valamennyi vonatkozó jogszabály – az irányadó a rendszer felállítását követően annak működése alatt indított egyes közbeszerzések tekintetében? Kérjük szíves állásfoglalásukat, hogy a DBR-ben történő egyes közbeszerzések során a jogfolytonosság hogyan biztosítható a szerződés teljesítésére vonatkozó más egyéb jogszabályok kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...rendszer, mely követi a jogszabályváltozásokat. Amennyiben például változás áll be a kizáró okok vonatkozásában, úgy a kapcsolódó nyilatkozatokat újra meg kell tenniük a DBR-ben részes feleknek annak érdekében, hogy érvényes ajánlatot tehessenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Űrlapok hiányosságainak kezelése az EKR-ben

Kérdés: Mi történik, ha a benyújtott űrlapot hiányosan töltöm ki? Az űrlap a főszabály, tehát kérdés, hogy lehet-e hiánypótoltatni minden elemét, vagy további nyilatkozattal kell pótolni a hiánypótlás során? Gondolunk itt arra, hogy maga a benyújtás ténye nem került rögzítésre.
Részlet a válaszából: […] ...EKR-ben benyújtandó űrlapok vonatkozásában kétféle nyilatkozattételre van szükség. Egyrészt az ajánlattevőnek jeleznie kell, hogy be kívánja nyújtani az űrlapot, másrészt ki kell azt tölteni.A 424/2017. Korm. rendelet az űrlapok kapcsán a fenti különbségtételre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Előzetes piaci konzultáció

Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes piaci konzultáció célja a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerint elsősorban a gazdasági szereplők tájékoztatása, a minőségi eljárás-előkészítés:"28. § (4) A közbeszerzési eljárás megindítása előtt az ajánlatkérő független szakértőkkel, hatóságokkal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 8.

Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Magánszemély bevonása, igazolása

Kérdés: Szakember értékelési szempontra vagy alkalmassági követelmény és hozzá tartozó értékelési szempontra magánszemély kerül bevonásra (aki máshol munkaviszonyban áll, azonban önállóan állapodik meg az ajánlattevővel). Magánszemély tekintetében hogyan ellenőrizhető a kizáró okok fenn nem állása? Az ajánlatkérő a bírálati szakaszban kérhet magánszemély bevonása esetében bármilyen igazolást a kizáró okok fenn nem állásának igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 62. § (2) bekezdés: kizárólag természetes személyre értelmezhető, közjegyző vagy gazdasági, szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat,– Kbt. 62. § (1) bekezdés b) pont: köztartozásmentes adózói adatbázis vagy annak hiányában adóigazolás,– Kbt. 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek

Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
Részlet a válaszából: […] ...hogy megtörténjen. Mivel erre vonatkozóan nincsen valójában dedikált eljárási cselekmény, így akár hiánypótlás keretében benyújtott nyilatkozatként, akár egyéb kommunikáció keretében megtörténhet az információ közlése. Mivel a közlés érvénytelenséget eredményez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Szerződés késői aláírása

Kérdés: Eljárásunkban 3 darab előzetes vitarendezés miatt a szerződéskötésre nyitva álló határidő lejárt, a Kbt. 80. § (5) bekezdése értelmében a szerződéskötésre nem kerülhetett sor, mert a Kbt. 131. § (5) bekezdésében írt határidő lejárt. Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelmekben foglaltaknak nem adott helyt, az összegezést nem módosította. Megköthető-e a szerződés a szerződéskötésre nyitva álló 30 napos határidő elteltét követően? A moratórium természetesen már letelt. Szükséges/lehetséges-e nyilatkozat bekérése a nyertes ajánlattevőtől a Kbt. 131. § (7) bekezdése, illetve a 75. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...vitarendezések eredményeként húzódott el a szerződés megkötésére rendelkezésre álló időszak.Ebben az esetben tehát szükséges a nyilatkozattétel az ajánlattevő részéről, hogy fenntartja-e ajánlatát. A késői szerződéskötésnek nincs ugyanakkor akadálya, sőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 6.
1
3
4
5
124