Fedezet az ajánlattevői oldalon

Kérdés: Építési beruházásunk sikeressége érdekében előírhatjuk pénzügyi alkalmassági követelményként, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a kivitelezéshez szükséges fedezettel?
Részlet a válaszából: […] ...Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi alkalmassági követelményt lehet igazolni pénzügyi intézménytől származó nyilatkozattal, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Nyilvánosság a bírálat során

Kérdés: Önkormányzatunk a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések szabályozására Beszerzési Szabályzatot készített. A szabályzat szerint az 1 millió Ft és 10 millió Ft közötti beszerzések esetén a Pénzügyi Bizottság bírálja el a beérkezett ajánlatokat, és a képviselő-testület dönt. A bírálatban és a döntésben részt vevők „Összeférhetetlenségi és titoktartási nyilatkozatot” tesznek. A nyilatkozat szövegezésében a titoktartás a Polgári Törvénykönyv 2:47. §-ában meghatározott üzleti titokra vonatkozik. Ez a paragrafus azonban már hatálytalan. Felmerült bennünk, hogy vajon a pénzügyi bizottság és a képviselő-testület tárgyalhatja az ajánlatokról való döntést nyílt ülésen? Nem kell zárt ülést elrendelni a napirend tárgyalásakor? Nem sért jogszabályt az adatok nyilvánosságra hozatala? A képviselő-testületi ülések jegyzőkönyvei felkerülnek az önkormányzat honlapjára, tehát teljesen nyilvánosak.
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pont alapján van lehetőség zárt ülést tartani az alábbiak szerint:„46. § (2) bekezdés: A képviselő-testületc) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 11.

Külföldi ajánlattevő adatbázisainak ellenőrzése

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben folytatott eljárásban egy belga székhelyű ajánlattevő is benyújtotta ajánlatát, aki egyben a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősül. Az ajánlattevő ajánlatában benyújtotta nyilatkozatát, miszerint nem állnak fenn vele szemben az eljárásban előírt kizáró okok. A bírálat során a 114. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelmények teljesülését a 69. § (11) bekezdés szerinti adatbázisok alapján. A belga székhelyű ajánlattevő a magyarországi alábbi, általunk ellenőrzött nyilvántartásokban nem szerepel. Az e-Certis rendszerben a vonatkozó belga nyilvántartások tekintetében nem találtunk releváns információkat, elérhetőségeket. Az ajánlatkérőnek milyen további konkrét ellenőrzési lépéseket kell tennie, és milyen nyilvántartásokban kell az ellenőrzéseket végeznie?
Részlet a válaszából: […] ...lehet találni a szükséges információt. Uniós rezsimben az e-Certis alapján szükséges kérni vagy hatósági igazolást, vagy ajánlattevői nyilatkozatot. Mivel nemzeti rezsimről van szó, a rendelkezésre álló elektronikus adatbázisok mellett az ajánlattevő saját nyilatkozata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ellenőrző szerv összeférhetetlensége

Kérdés: Költségvetési szervként működő ajánlatkérőként, a saját hatáskörben megvalósítandó közbeszerzési eljárások megkezdését megelőzően, a kijelölt középirányító és/vagy irányító szerv jóváhagyását szükséges kérnünk. A jóváhagyási folyamat során a kijelölt szerv rálát a közbeszerzési eljárás dokumentumaira, azokat véleményezi, és módosítási javaslatokat tehet. A jóváhagyási folyamat során akár a műszaki leírásra vonatkozóan is tehet módosítási javaslatot, amely így kihatással lehet a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőkre. A Kbt. 25. §-ában szabályozott összeférhetetlenségi előírások szerint szükséges lenne-e összeférhetetlenségi nyilatkozat megtételére felhívni a középirányító/irányító szerv eljáró ügyintézőit is?
Részlet a válaszából: […] ...személynek az ellenőrző szervezet. Értelmezésünk szerint nincs akadálya annak, hogy ebben az esetben is kérjen összeférhetetlenségi nyilatkozatot az ajánlatkérő, mégis az alá-fölé rendeltségi viszony azt feltételezi, hogy az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Kapacitást biztosító szervezet cseréje

Kérdés: Nyílt eljárásban sok ajánlatkérő engedi a kapacitást biztosító szervezet cseréjét. Ez hogyan lehetséges jogszerűen, mert pl. kétszakaszos eljárásban nem lehet új kapacitást bevonni?
Részlet a válaszából: […] ...való megfelelésről, majd a második lépcsőben igazolja az alkalmasságát. Így az alkalmassági követelménynek való megfelelési nyilatkozatot követő felismerés, miszerint a kapacitást biztosító szervezet mégsem felel meg az alkalmassági követelménynek, és ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlat elbírálása

Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
Részlet a válaszából: […] ...számára azonos feltételekkel – biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az érintett ajánlattevőtől felvilágosítást kérhet. A hiányok pótlása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 6.

Ajánlati biztosíték elvesztése

Kérdés: Jól értelmezzük-e a hatályos Kbt. 54. § (4) bekezdését: Amennyiben az ajánlattevő az EEKD-ban tett nyilatkozatát nem vagy nem megfelelően támasztja alá az igazolások benyújtása során, a Kbt. módosítására tekintettel a hatályos rendelkezések szerint nem veszíti el az ajánlati biztosítékot, ha az ajánlata emiatt lesz érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Igen, helyesen értelmezik. Az érvénytelenség számos okból felmerülhet, ami nem eredményezheti az ajánlati biztosíték elvesztését, hiszen nem a szerződés megkötésének meghiúsulásáról van szó, hanem az érvényes ajánlattétel lehetőségének elvesztéséről, ami feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet a válaszából: […] ...A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2)–(3) bekezdése alapján a referenciaigazolás kötelező tartalmi eleme az arra vonatkozó nyilatkozat, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. A referenciavizsgálat fontos részét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 66. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.

Kizáró okra vonatkozó nyilatkozat érvényességi ideje

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő olyan közjegyző által hitelesített nyilatkozatot nyújtott be a kizáró ok fenn nem állására, amelynek keltezése 2022. évi. Elfogadhatjuk ezt a nyilatkozatot a kizáró ok igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...módokat. Az igazolási módok között meghatározottak azok az esetek, amikor a kizáró ok fenn nem állását közjegyző által hitelesített nyilatkozattal lehet igazolni. Ezek a Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. 62. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 9.
1
4
5
6
127