Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél

Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás speciális szerződéskötési eljárás,amelyben a Ptk.-beli rendelkezések a Kbt. rendelkezései mentén érvényesülnek.Ez a szerződés tartalma tekintetében azt jelenti, hogy azokban a közbeszerzésieljárásokban, ahol a feleknek van lehetőségük a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Szerződéses kötbérfeltétel jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő dokumentációjának része a szerződéstervezet, amely a kötbér-meghatározás körében a következő rendelkezést (is) tartalmazza: "A megrendelő a szállító szerződésszegésével okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette." Jogszerű ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...a kárigény érvényesítése nem függ össze akötbérigény érvényesítésével. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében "akimásnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősségalól, ha azt bizonyítja, hogy úgy járt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Módosító javaslat szerződéstervezethez

Kérdés: A dokumentációban szerepel a vállalkozási szerződés tervezete. Csatolhatunk hozzá módosítási javaslatot?
Részlet a válaszából: […] ...úgy,hogy az ajánlattevő félig elfogadja a feltételeket, majd változtatásijavaslatokat közöl.Ez utóbbiakkal kapcsolatban kiemeljük, hogy a Ptk. 200.§-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadonállapíthatják meg. A szerződésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt. értelmező rendelkezése szerint – 4. § 37. pont -üzleti titok a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.E körben a Ptk. fentiekben hivatkozott rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Jogorvoslat szerződésszegés esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...fél egyáltalán nem vagycsak késve fizeti meg a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást, a feleknekbírósághoz kell fordulniuk a Ptk. és a Pp. szabályai szerint. Van azonban két olyan esetkör, amikor, bár megkötöttközbeszerzési szerződéshez kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...mint szerződést biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...kell fellépniük, így érvényesül az egyetemleges felelősség. AKbt. tehát nem szabályozza túl a közös ajánlattételt, azonban a Ptk., valamintaz ajánlatkérő, továbbá az egyes ajánlattevők igényei határozzák meg, hogymilyen belső viszonyok alakulnak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír vagyoni értékű jog, és ingó dolognak minősül aPtk. szerint. Az értékpapírok pedig a vagyoni értékű jogot (fizetési ígéretet,követelést, rendelkezési jogot, tulajdonjogot stb.) megtestesítő okiratok,amelyeknek visszterhes megszerzése a Kbt. általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...tehát az ajánlati biztosíték visszafizetése nemcsak a Kbt. szerintiesetekre érvényes a fenti, ötödik bekezdés szerint, hanem a Ptk. általánosszabályai értelmében jár vissza a befizetőnek. Nem terhelhető a biztosíték a fenti, utolsó bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Megrendelő szerződésszegése

Kérdés: A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...jellegűek,vagy a megrendelés érkezéséről havonta történik egyeztetés stb., akkor nehezenfogja tudni kárát érvényesíteni. A Ptk. értelmében természetesen lehetőség vanbírósághoz fordulni. Esetünkben közbeszerzési eljárás során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
1
22
23
24
31