Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...igénye megalapozott, azajánlattevőre az alábbi szabályok vonatkoznak. A Kbt. 4. § 37. pontja értelmében üzleti titoknak a Ptk. 81.§-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom minősül.Az üzleti titokra vonatkozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-re utalás ajánlati felhívásban

Kérdés: Szerepelhet-e az ajánlati felhívásban az, hogy az abban nem rendezett kérdésekben a Kbt.-t kell irányadónak tekinteni? Ez azt jelenti, hogy egy adott eljárásban nem kell mindent pontosan meghatározni a kiírásban? Milyen kérdésekben irányadó ilyen kiírás mellett a Kbt.? Honnan tudja ezt az ajánlatkérő? Mit tehet, ha emiatt kára keletkezik vagy érvénytelen lesz az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonlóanfigyelemmel kell lenni a közbeszerzési eljárás lezárásaként kötött szerződésvonatkozásában a mögöttes szabályra – a Ptk.-ra is. Értelemszerű, hogy aközbeszerzési eljárás során is folyamatosan a Kbt. alkalmazása történik, dearra nincs szükség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.
Kapcsolódó címkék:  

Konszenzus érvényesülése közbeszerzési eljárásban kötött szerződéseknél

Kérdés: A dokumentáció előírja, hogy az ajánlattevőknek ajánlatukhoz szerződéstervezetet kell csatolniuk, azonban a dokumentációban az ajánlatkérő által közölt szerződéses feltételeken túl az ajánlatkérő nem fogad el egyéb szerződéses feltételeket, illetve az ajánlatkérő számára hátrányosabb feltételeket sem, mert az ilyen szerződéstervezetet tartalmazó ajánlat érvénytelen. Jogszerű-e ez így? Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan érvényesül a szerződés Ptk. szerinti konszenzusos jellege?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárás speciális szerződéskötési eljárás,amelyben a Ptk.-beli rendelkezések a Kbt. rendelkezései mentén érvényesülnek.Ez a szerződés tartalma tekintetében azt jelenti, hogy azokban a közbeszerzésieljárásokban, ahol a feleknek van lehetőségük a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéses kötbérfeltétel jogszerűsége

Kérdés: Az ajánlatkérő dokumentációjának része a szerződéstervezet, amely a kötbér-meghatározás körében a következő rendelkezést (is) tartalmazza: "A megrendelő a szállító szerződésszegésével okozott kárának megtérítését az erre vonatkozó szabályok szerint akkor is követelheti, ha a kötbérigényét nem érvényesítette." Jogszerű ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...a kárigény érvényesítése nem függ össze akötbérigény érvényesítésével. A Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése értelmében "akimásnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősségalól, ha azt bizonyítja, hogy úgy járt el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címke:

Módosító javaslat szerződéstervezethez

Kérdés: A dokumentációban szerepel a vállalkozási szerződés tervezete. Csatolhatunk hozzá módosítási javaslatot?
Részlet a válaszából: […] ...úgy,hogy az ajánlattevő félig elfogadja a feltételeket, majd változtatásijavaslatokat közöl.Ez utóbbiakkal kapcsolatban kiemeljük, hogy a Ptk. 200.§-ának (1) bekezdése értelmében a szerződés tartalmát a felek szabadonállapíthatják meg. A szerződésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
Kapcsolódó címkék:  

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] ...Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt. értelmező rendelkezése szerint – 4. § 37. pont -üzleti titok a Ptk. 81. §-ának (2)–(3) bekezdésében így meghatározott fogalom.E körben a Ptk. fentiekben hivatkozott rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
Kapcsolódó címkék:  

Jogorvoslat szerződésszegés esetén

Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
Részlet a válaszából: […] ...fél egyáltalán nem vagycsak késve fizeti meg a szerződésben kikötött ellenszolgáltatást, a feleknekbírósághoz kell fordulniuk a Ptk. és a Pp. szabályai szerint. Van azonban két olyan esetkör, amikor, bár megkötöttközbeszerzési szerződéshez kapcsolódik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] ...mint szerződést biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címke:

Konzorcium, közös ajánlattétel, együttes részvétel

Kérdés: Mi a különbség közbeszerzési eljáráson a konzorciumi formában való részvétel és a közös ajánlattétel, együttes részvétel között a közbeszerzés szempontjából és nem közbeszerzési szempontból is? Gondolunk itt mindkét esetben a cégek felelősségeinek körére – külön, illetve egyetemlegesen –, a cégek jogaira külön-külön, valamint milyen mértékű ellenőrzésük lehet egymás tevékenysége fölött a projekten belül?
Részlet a válaszából: […] ...kell fellépniük, így érvényesül az egyetemleges felelősség. AKbt. tehát nem szabályozza túl a közös ajánlattételt, azonban a Ptk., valamintaz ajánlatkérő, továbbá az egyes ajánlattevők igényei határozzák meg, hogymilyen belső viszonyok alakulnak ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Értékpapír-átruházás Kbt. hatálya alá tartozása

Kérdés: A kérdésünk az, hogy az értékpapír átruházása a Kbt. tárgyi hatálya alá tartozik-e? Az árubeszerzés definíciója (Kbt. 24. §-a) alapján annak tárgya csak "forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának [...] megszerzése ajánlatkérő részéről". A kérdés egyrészt az, hogy az értékpapír ilyen "dolog"-nak minősül-e a Kbt. alapján, és annak megvétele "árubeszerzés"-nek minősül-e? Másrészt, ha igen, a következő kérdés az, hogy a Kbt. 29. § (2) bekezdésének b) pontja szerint az értékpapír-átruházás kivételt képez-e? E pont szerint kivétel ugyanis az a "pénzügyi szolgáltatás, amely értékpapírok átruházása által valósul meg". Eszerint kivétel-e az értékpapír-átruházás maga is, vagy csupán a hozzá kapcsolódó pénzügyi szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír vagyoni értékű jog, és ingó dolognak minősül aPtk. szerint. Az értékpapírok pedig a vagyoni értékű jogot (fizetési ígéretet,követelést, rendelkezési jogot, tulajdonjogot stb.) megtestesítő okiratok,amelyeknek visszterhes megszerzése a Kbt. általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.
Kapcsolódó címkék:  
1
23
24
25
32