Találati lista:
21. cikk / 51 Szándékosság bizonyítása hamis adatszolgáltatáskor
Kérdés: Ki bizonyítja a hamis adatszolgáltatás esetén a szándékosságot?
22. cikk / 51 Hamis nyilatkozattétel következménye
Kérdés: Mi a jogkövetkezménye a hamisnyilatkozat-tételnek? Az ajánlatkérőnek milyen és milyen irányban fennálló kötelezettsége van arra az esetre, ha az eljárásban valamely ajánlattevő hamis nyilatkozatot tett?
23. cikk / 51 Hamis adatszolgáltatás meghatározása a dokumentációban
Kérdés: A dokumentációban milyen mértékben kell kitérni a hamis adatszolgáltatás meghatározására, illetve jogkövetkezményeire? A legutóbbi törvénymódosítás érintette ennek szabályozását?
24. cikk / 51 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
25. cikk / 51 Utólagos tájékoztatás hamis nyilatkozatról
Kérdés: Ha az ajánlatkérő nem jelöli a dokumentációban, hogy mit tekint az ajánlatban hamis nyilatkozatnak, utólag megteheti ezt?
26. cikk / 51 Kizáró okokra, alkalmasságra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokra, alkalmasságra és ezek igazolására vonatkozó Kbt.-beli szabályok? Ha igen, mikortól?
27. cikk / 51 Rangsorolás megváltoztatása keretmegállapodásnál
Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?
28. cikk / 51 Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után
Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
29. cikk / 51 Esélyegyenlőség sérelme
Kérdés: Nem sérti-e az az ajánlati felhívásban szereplő kitétel a Kbt. esélyegyenlőségi alapelvét, miszerint akkor, ha több részvételre jelentkező a rangsorolása alapját képező referenciák esetében azonos összértékű referenciával rendelkezik, és az alkalmas jelentkezők száma meghaladja a keretszám felső határát, akkor az ajánlatkérő az azonos összértékű referenciával rendelkező jelentkezők közül a rangsorolásnál figyelembe vett, meghatározott évi, meghatározott darab magasabb összértékű referenciával rendelkező ajánlattevőt hívja fel ajánlattételre?
30. cikk / 51 Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása
Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
