Eljárás szerződés meghosszabbítása esetén

Kérdés: A szerződés opcionálisan kétszer egy évre meghosszabbítható, amennyiben a vállalkozó maximum a KSH éves statisztikájában szereplő árindexnek megfelelő áremelést érvényesít. A szerződés egyéb feltételei azonban változatlanok maradnak. Kell-e ilyenkor új közbeszerzési eljárást indítani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy a jelenlegi szerződés megkötésére közbeszerzési eljárás alapján került-e sor, avagy közbeszerzési eljárás nélkül. Az eset körülményeinek ismerete nélkül csak a kérdés eldöntése során figyelembeveendő szempontokra tudjuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra

Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
Részlet a válaszából: […] A fenti, több kérdésből álló kérdéscsoportra az alábbiak szerint adjuk meg a válaszokat:A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Igazolások hitelessége az új Kbt.-ben

Kérdés: A korábbi (régi) Kbt. 46. §-ának (5) bekezdése tartalmazta azt, hogy eredetben vagy másolatban is benyújthatók bizonyos hatósági igazolások, így például a köztartozásokkal kapcsolatos igazolások. Erre vonatkozóan az új közbeszerzési jogszabály 20. §-a csak hiteles másolat csatolását engedi meg. Jól értem-e, hogy a szimpla másolat a jövőben nem fogadható el?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel a Kbt. 63. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint, ahol a jogszabály igazolás benyújtását írja elő, úgy az hiteles másolatban is benyújtható, az ún. szimpla másolat nem fogadható el. Az igazolások eredetiségének témakörével a Közbeszerzési Levelek 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Üvegzseb-tv. alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Miért az Üvegzseb-tv.-re hivatkozik az ajánlatkérő, miért nem a Kbt.-re? Rám a Kbt. vonatkozik, nem az Üvegzseb-tv. Ennek ellenére lehetséges-e ez utóbbi alkalmazása a közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Üvegzseb-tv. módosította többek között a régi Kbt.-t. Ebben a tekintetben tehát nem lenne releváns a hivatkozás, azonban a módosítás az Áht-t is érintette. Az Áht. 15/B. §-a értelmében az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Rendeltetésazonosság, felhasználás-összefüggés megállapítása a gyakorlatban

Kérdés: Hogyan kell megállapítani, hogy a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdése szerinti árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások rendeltetése a c) pont szerint azonos vagy hasonló-e, illetőleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg-e?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási kötelezettség szabályai, elvei a régi Kbt.-hez képest nem változtak. Továbbra is csak az azonos típusú közbeszerzési tárgyak (például csak az árubeszerzés tárgyainak) értékét kell egybeszámítani, és ezen belül is azon árubeszerzések, építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Korábbi szerződéses ár érvényesítése

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a korábban kötött keretszerződési ár és típus ajánlata az új közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] A keretszerződés során megkötött szerződés és az eljárás során az ajánlatkérő birtokába jutott információk, ismeretek, tapasztalatok [Az üzleti titokkal kapcsolatos Kbt. szabályok, a Kbt. 73. §-ának (1) és (2) bekezdése figyelembevételével, miszerint az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közbeszerzés tárgyának meghatározása

Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] Ugyan már érdektelen, de a jelenlegi Kbt. szempontjából mégis érdekes első részre a válasz egyértelmű: igen, támadható, hiszen nem szerepelt a kötelező formula a hirdetményben a régi Kbt. szerint. Az új Kbt.-re vonatkozóan hasonlóképpen és egyértelműen szükség van a "vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Tartozásigazolás az új Kbt.-ben

Kérdés: Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében nem lehetett ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki egy évnél régebben lejárt vám-, tb-járulék-, vagy a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettségének, továbbá elkülönített állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Elkülönített állami pénzalapok igazolása

Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének b) pontja hivatkozik a 60. § (1) bekezdés e) pontjára, ahol csak az adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetés igazolásáról van szó. E szerint az elkülönített állami pénzalapok irányában (például Munkaerő-piaci Alap) fennálló fizetési kötelezettség milyenségét nem kell igazolni ezután?
Részlet a válaszából: […] A kizáró okok között – ellentétben a régi Kbt. szabályozásával [régi Kbt. 46. § (1) bekezdésének b) pontja] – nem szükséges az elkülönített állami pénzalapok irányában fennálló fizetési kötelezettség fenn nem állásával kapcsolatos igazolást mellékelni. Erre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban

Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ a 29/2004. IM rendelet 1-4. §-ai adják meg.A rendelet szerint a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában (amely jogszabályhely azt tartalmazza, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó az, aki felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.
1
6
7
8
10