Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Nem feltétlenül szükséges az üzleti titok fizikailag is külön kötött példányát elkészíteni. Amennyiben az ajánlatban, részvételi jelentkezésben egy, például piros színű lap vonatkozásában az ajánlattevő jelzi, hogy az ajánlat az üzleti titkot tartalmaz, elfogadható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Ismételt betekintési kérelmek megtagadhatósága

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. Az ajánlattevőnek van-e arra lehetősége, hogy több alkalommal is kérje az adott eljárásban az ajánlatkérőtől az ajánlatokba való betekintést, akkor is, ha már az első alkalommal valamennyi ajánlatba betekintett, és az iratbetekintést követően nem keletkezett egyetlen ajánlat esetében sem új irat/dokumentum (például vitarendezésre becsatolt újbóli hiánypótlás vagy felvilágosítás)? Az ajánlatkérőnek van-e a fenti körülmények alapján lehetősége arra, hogy megtagadja az azonos ajánlattevő esetében az ismételt betekintési kérelmeket?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésre vonatkozó szabály egyértelműen fogalmaz, mikor egyszeri iratbetekintést tesz lehetővé. Tekintettel arra, hogy az esetek többségében egy iratbetekintés során is meg lehet bizonyosodni a legfontosabb tartalmi elemekről, hiányosságokról, így az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 14.

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] Induljunk ki abból a kérdésből, hogy milyen mélységben vizsgálhatja az ajánlatkérő az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet viszonyát.A DB D.470/21/2012. számú határozata alapján a kapacitást biztosító szervezet és az általa rendelkezésre bocsátott szakember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Hiánypótlás, érvénytelenség

Kérdés: Építési beruházásban az ajánlatkérő árazatlan költségvetést adott ki. Az ajánlattevő ajánlatát úgy nyújtotta be, hogy a beárazott költségvetés nem tartalmazta az összes – ajánlatkérő által kiadott – költségvetési sort. (Nem hiányosan töltötte ki, vagy nem adott árat egyes sorokra, hanem sorokat törölt az ajánlatkérő által kiadott költségvetésből.) A Kbt. 63. §-ának (8) bekezdése kiterjedhet-e arra, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében pótolja a hiányzó költségvetési tételeit (sorait) és egységárait, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár változását nem eredményezi, vagy ilyenkor az ajánlat érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlás szabályai az alábbiakban érintik a kérdést.A Kbt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő, valamint részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Eredménytelen eljárás az ajánlatkérő jogsértése esetén

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy a Kbt. 76. § (1) bekezdésének e) pontja – mint az eljárást eredménytelenné tevő lehetőség – nem alkalmazható, ha a jogsértést nem az ajánlattevői magatartás idézte elő, hanem az ajánlatkérő azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatást csak az ajánlattevőnek küldte meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. eredménytelenségi okai – 76. § (1) bekezdés a)-f) pontok – elsősorban az ajánlattevők aktív vagy nem aktív magatartására, mint eredménytelenségi okra vonatkoznak. Kivétel ebből a g) pont, mely eredménytelenné nyilvánítás a Közbeszerzési Döntőbizottság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Felolvasólap melléklete

Kérdés: A felolvasólap tartalma és terjedelme kötött. A helyes értelmezéshez több adat kell, mint ami azon szerepel. Lehetőség van arra, hogy a felolvasólaphoz egy ún. értelmező mellékletet is készítsünk?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő számára további információ szükséges, a felolvasólap bővíthető. A formai kötöttség megsértése és a felolvasólap bővítése nem eredményezheti az ajánlat alábbi, a Kbt. 74. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti érvénytelenségét. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
Részlet a válaszából: […] Mivel az ajánlat érvénytelen, mely érvénytelenséget az ajánlattevő nem tudja hiánypótlás keretében reparálni, így a hiánypótlástól eltekinthet az ajánlatkérő. Az érvénytelenség indoka ebben az esetben az alábbi lesz.Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Együttes megfelelés alvállalkozóval

Kérdés: Mely esetben lehetséges az együttes megfelelés az alvállalkozóval a műszaki alkalmasság területén?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozóval történő együttes megfelelés kifejezést a közbeszerzési szabályrendszer még az erőforrást nyújtó szervezeti státusz bevezetését megelőzően alkalmazta. Jelenleg nincs olyan lehetőség, hogy az ajánlatkérőnek együttesen kelljen megfelelnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Ajánlati felhívás visszavonhatósága

Kérdés: Hány alkalommal lehet visszavonni egy ajánlati felhívást? Mi a helyzet akkor, ha a felhívás visszavonása után még eredménytelenné is nyilvánítja az eljárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Egy adott ajánlati felhívást csak egy alkalommal lehet visszavonni. Megtörténhet, hogy az ajánlatkérő nem tette időben közzé a felhívás visszavonását, ezért az értékelés szakaszában kénytelen eredménytelennek nyilvánítani az eljárását. Ez azonban saját hibájának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.

Eredményhirdetés mellőzése

Kérdés: Megteheti az ajánlatkérő, hogy nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] Az eljárás eredményével kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettségeket a Kbt. 77. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 12.
1
45
46
47
67