Találati lista:
451. cikk / 695 Közbeszerzési dokumentumok kézbesítési formája
Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?
452. cikk / 695 Hiánypótlás elmulasztásának következménye
Kérdés: Ha nem teljesítem a hiánypótlást, az ajánlatom automatikusan érvénytelen lesz, vagy ennek ellenére elbírálja azt az ajánlatkérő?
453. cikk / 695 Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre
Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
454. cikk / 695 Dokumentumok csatolásának sorrendje
Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlat dokumentumait milyen sorrendben csatoljuk. Sajnos, ezt a sorrendet adminisztratív hiba miatt nem teljesen tartottuk be, egyébiránt nem is feltétlenül találtuk megfelelőnek, mivel az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat össze kellett keverni az ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozatokkal. Mi ennek a következménye?
455. cikk / 695 Európai dokumentum meghatározása
Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
456. cikk / 695 Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében
Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
457. cikk / 695 Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről
Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
458. cikk / 695 Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége
Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
459. cikk / 695 Bontás megkezdésének időpontja
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártát követő napon kezdje csak meg az ajánlatkérő?
460. cikk / 695 Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága
Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
