Közbeszerzési dokumentumok kézbesítési formája

Kérdés: Az ajánlatkérő fenntartotta magának a jogot, hogy az eljárás során hagyományos, postai úton küldje meg az egyes dokumentumokat a gazdasági szereplőknek, azzal a feltétellel, hogy azt a közbeszerzési törvény nem zárja ki. Milyen esetek azok, melyekben a törvény kizárja ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. írásbeliségre vonatkozó szabályai a postai úton történő megküldést csak kivételes esetben teszik lehetővé.A közbeszerzési törvény 35. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Hiánypótlás elmulasztásának következménye

Kérdés: Ha nem teljesítem a hiánypótlást, az ajánlatom automatikusan érvénytelen lesz, vagy ennek ellenére elbírálja azt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 67. §-a értelmében az eredeti ajánlatot kell ebben az esetben az ajánlatkérőnek figyelembe vennie.A Kbt. 67. §-ának (9) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles meggyőződni arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Válaszadás elmulasztása kiegészítő tájékoztatás iránti kérelemre

Kérdés: Az ajánlattételi határidő lejárta előtt 4 nappal adtunk be kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet. Az ajánlatkérő erre semmilyen választ nem adott, pedig véleményünk szerint erre a Kbt. alapján lehetősége lett volna. Élhetünk-e a mulasztás miatt jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, hogy milyen eljárástípusról beszélünk, és hogy volt-e esetleg hétvége, ünnep, mely a határidők számítását kis módon megváltoztatta volna.A Kbt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Dokumentumok csatolásának sorrendje

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta, hogy az ajánlat dokumentumait milyen sorrendben csatoljuk. Sajnos, ezt a sorrendet adminisztratív hiba miatt nem teljesen tartottuk be, egyébiránt nem is feltétlenül találtuk megfelelőnek, mivel az alvállalkozókra vonatkozó nyilatkozatokat össze kellett keverni az ajánlattevőre vonatkozó nyilatkozatokkal. Mi ennek a következménye?
Részlet a válaszából: […] Az érvénytelenségi okok között az alábbi könnyítés szerepel abban az esetben, ha az ajánlattevő formai hibát vét, és mindezt nem is hiánypótolja.A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Európai dokumentum meghatározása

Kérdés: Mit jelent az egységes európai dokumentum? Az új irányelvekkel kapcsolatban hallottam, és nem értem, milyen célt szolgál.
Részlet a válaszából: […] Az egységes európai dokumentumot a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014/24/EU irányelv (2014. február 26.) 59. cikke szabályozza, mely a magyar közbeszerzési szabályozásnak is része lesz a közeljövőben.A hivatkozott 59. cikk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzéshez kapcsolódó tevékenységi kör kérdése konzorcium esetében

Kérdés: Konzorciumban indulunk. A beszerzés tárgyához kapcsolódó tevékenység csak az egyik konzorcium tevékenységi körében szerepel. Ez kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A konzorciumra, azaz a közös ajánlattevők ajánlattételére vonatkozó szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– az előző, első bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Konzorciumi tagok eltérő nyilatkozata alvállalkozók igénybevételéről

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunk során közös ajánlattevők eltérő nyilatkozatot nyújtottak be a Kbt. 40. §-ának (1) bekezdése vonatkozásában. Ajánlatkérőként hiánypótlás keretében kértük a nyilatkozatok harmonizálását tekintettel a közös ajánlattétel miatt. Az ajánlattevő(k) előzetes vitarendezést kezdeményeztek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő nem írta elő projekttársaság létrehozását a szerződéshez, és álláspontjuk szerint nyertességük esetén a szerződés megkötése során is közös ajánlattevőként, de külön jogi személyiséggel rendelkező félként képviselik magukat. Adhat-e be X és Y gazdálkodó szervezet eltérő nyilatkozatot a Kbt. 40. § (1) bekezdésére vonatkozóan, hiszen ebben az esetben mindkét ajánlattevő megjelölhetné ugyanazt az ajánlattevőt 10 százalék vagy 25 százalék alatti ajánlattevőként (közös ajánlatukra vonatkozóan összeszámítás nélkül)?
Részlet a válaszából: […] Az érintett nyilatkozat a bevont alvállalkozók igénybe­vételének mértékéről, nevesítéséről, tevékenységéről szól. A kérdés alapján a közös ajánlattevők vélhetően azonos alvállalkozót más-más értékkel jelentettek be a 40. § értelmében.A törvény 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:    

Önálló ajánlat helyett közös ajánlat benyújtásának lehetősége

Kérdés: Az ajánlattételi határidő időtartama alatt van-e lehetőségünk arra, hogy az eredetileg önálló ajánlattevőként benyújtott ajánlatunk helyett egy másik céggel közös ajánlattevőként induljunk? Technikailag ezt hogyan tudjuk megoldani, az ajánlat visszavonásával?
Részlet a válaszából: […] Ameddig az ajánlattételi határidő nem jár le, addig nem áll be az ajánlattevő számára az ajánlati kötöttség. Ennek megfelelően eredeti ajánlatukat vissza kell vonniuk, tekintettel arra, hogy nem az eredeti ajánlat újabb verzióját nyújtják be, mely automatikusan a korábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.

Bontás megkezdésének időpontja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatok bontását az ajánlattételi határidő lejártát követő napon kezdje csak meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] Nem, a hazai szabályozás egyértelműen kötelezővé teszi, hogy a bontásnak közvetlenül az ajánlattételi határidő lejártát követően kell megkezdődnie, nem enged ettől eltérést.Erről a Kbt. 62. §-ának (1) bekezdése rendelkezik a következő tartalommal: az ajánlatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:

Bontást követően jelzett irat betekintésének megtagadhatósága

Kérdés: Az ajánlatok bontásánál jelen voltam, mint az egyik ajánlattevő meghatalmazott képviselője. A bontást követően szerettem volna betekinteni egy ajánlatba, és az ahhoz tartozó felolvasólapot kívántam megnézni. Az ajánlatkérő erre nem adott lehetőséget. Jogszerűen tagadta meg az iratbetekintést? (A meghatalmazásom teljes körű volt, az az iratbetekintésre is kiterjedt.)
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos Kbt. az iratbetekintés két alábbi formáját ismeri.A 62. § esetében a felolvasólapba történő betekintést, míg a 80. § esetében az ajánlatba történő betekintést.A Kbt. 62. §-ának (6) bekezdése szerint ha az ajánlatok bontásán egy – ott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címke:
1
45
46
47
70