Kapacitást biztosító szervezet szerződéskötési feltétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházási tenderen szeretnénk ajánlatot tenni, ahol a felhívás szerint szerződéskötéshez ISO 14000 tanúsítványt kér az ajánlatkérő. Nekünk nincs ilyen tanúsítványunk, ezért kérdeznénk, hogy az ISO-tanúsítványra is lehet hozni kapacitást, mint a referenciára?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján az ajánlattevő bármely más szervezet/személy kapacitásaira támaszkodva is megfelelhet az előírt alkalmassági követelményeknek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. A kapacitást biztosító szervezet a Kbt. 65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Lehívási kötelezettség keretszerződésben

Kérdés: Cégünk elnyert egy áruszállításra vonatkozó tendert, ahol a szerződésben nem konkrét mennyiség szerepel, hanem egy keretmennyiség. Az ajánlatkérő arról tájékoztatott minket, hogy a várható szervezeti átalakulás miatt nem kívánja lehívni a mennyiséget. Nekünk ez veszteséget jelent. Az ajánlatkérő megteheti, hogy nem hívja le a szerződés teljes mennyiségét?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződésre a Kbt. szabályait és a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.Az ajánlatkérő köteles megadni a beszerzés mennyiségét az eljárást megindító felhívásban, de jogosult a beszerzés mennyiségét oly módon előírni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

In-house cég feladatellátásának kiszervezése

Kérdés: Önkormányzat in-house cége 50%-nál magasabb arányban kíván alvállalkozót igénybe venni az önkormányzattal megkötni tervezett szerződés teljesítéséhez. Jogszerű ez a megoldás? Ha az in-house cég a megrendelt munka nagy(obb) részét nem tudja maga elvégezni, és a teljesítéshez alvállakozót vesz igénybe (akit beszerez), akkor nem sérül-e az in-house beszerzés lényege, a házon belüli teljesítés? Van-e valamilyen arány, hogy mekkora mértékben adhatja ki a munkát az in-house cég? Kiszervezhető-e célzottan a teljes feladatellátás annak érdekében, hogy ne kelljen közbeszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. § (1) bekezdés d) pont szerint: E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:d) a 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti jogi személyek.Az érintett kivételi kör alkalmazása során az in-house szervezet bevételeinek több mint 80%-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 17.

Referenciaigazolás közös ajánlattételkor

Kérdés: Ajánlatkérőként nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatunk le építési beruházásra. Az egyik közös ajánlattevőnk két tagból áll, ahol a két tag egymás részére kiállított egy-egy referenciaigazolást csatolt a referenciakövetelmény teljesítésének igazolására. A közös ajánlattevők igazolhatják a referenciát a saját maguknak kiállított referenciaigazolással?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése alapján építési beruházás esetén a korábbi teljesítésre vonatkozó alkalmassági követelmény (referencia) igazolási módja kötelező jelleggel a referencialevél, akár nemzeti, akár uniós eljárási rendben folytatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Kapacitást biztosító szervezet megjelölése értékelési szempontra

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő szakembert jelölt meg értékelési szempontként. Nekünk sajnos nincs saját szakemberünk, ezért külső egyéni vállalkozóval oldanánk meg. A szakember-értékelési szempontra is megnevezhetünk kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő az értékelési szempontrendszer keretében jogosult a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségével, képzettségével és tapasztalatával kapcsolatos értékelési szempontot előírni abban az esetben, ha a közbeszerzés tárgyára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Munkahelyi baleset és kizáró ok

Kérdés: Súlyos munkahelyi baleset történt cégünknél, a per folyamatban van a munkavédelmi hatósággal. Érdeklődöm, hogy alvállalkozóként kell-e nyilatkozni a kizáró okokról, tekintettel a Kbt. 62. § (1)–(2) pontjára? Megfelelek a kizáró okoknak, vagy a baleset kizár minket a közbeszerzési munkák végzése alól?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a határozat megszületett, és közzétételre került, tehát a cég jelenleg a hatóság döntését támadja bíróság előtt, mely szintén nyilvánosan megjelenik.Ebben az esetben nem a Kbt. kérdésben jelzett 62. § (1)–(2) bekezdései érintettek, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Egyedi keretmegállapodás

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.
Részlet a válaszából: […] A DKÜ eljárására a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak. A rendelet alapján a DKÜ többféle beszerzési eljárás közül választhat az intézményi igények kielégítése érdekében. Ezek különösen az alábbiak lehetnek:a) keretmegállapodásos eljárás,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Szakember közreműködési kötelezettsége

Kérdés: Vállalkozási szerződést kötöttünk, amelyben a nyertes vállalkozó az alvállalkozója által biztosított két nevesített szakembert adott meg. A vállalkozási szerződés előírja, hogy az építési beruházás megvalósítása során a nevesített szakembereknek személyesen kell közreműködniük, továbbá azt is, hogy a rendszeres projektértekezleten mindkét szakembernek jelen kell lennie, hogy szakértelmük alapján a felmerülő szakkérdésekben állást tudjanak foglalni. A megvalósítás megkezdődött és ennek során felmerült, hogy a szerződésben nevesített szakemberek személyes megjelenésétől el lehet-e tekinteni arra hivatkozással, hogy az alvállalkozó projektvezetője minden értekezleten jelen van? Továbbá a projektértekezletről emlékeztető készül, így, ha szakembereket érintő kérdés merül fel, majd kikéri a véleményüket, hiszen mindkét szakembernek egyúttal a szerződésben megjelölt alvállalkozó a munkáltatója.
Részlet a válaszából: […] A szakemberek szerződés teljesítésébe történő bevonásáról a Kbt. 138. § (2) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint:„138. § (2) Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a 65. § (7) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Teljesítésigazolás

Kérdés: Közbeszerzési szerződést kötöttünk óvoda felújítására. A teljesítési határidőt túlléptük ugyan, de amiatt, hogy az ajánlatkérő 2 héttel később adta át a munkaterületet, 2 héttel később tudtuk megkezdeni a munkát. Akkor erről készült jegyzőkönyv, az ajánlatkérő is aláírta. Most a teljesítésigazolásba bele akarja írni, hogy 2 hét késedelem van, és fizessünk késedelmi kötbért. Mi ezt vitatjuk, álláspontunk szerint mi szerződésszerűen 158 nap alatt teljesítettünk, amit az ajánlatban vállaltunk. Mi a jogi helyzet ilyen esetben? Ki kell adnia a szerződésszerű teljesítésről szóló teljesítésigazolást az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Előrebocsátjuk, hogy pontos és korrekt válasz az eset összes körülményének ismeretében adható. Az itt leírtak alapján az alábbi megállapítások tehetők.– 1) Ajánlatkérőként szerződő fél 2 hetes csúszással adta át a munkaterületet. Az átadás „csúszása” jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.
1
2
3
121