Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Részlet a válaszából: […] ...közérdekű adatok nyilvánosságára és aközérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározottadatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik.A Kbt. 97. §-a előírja, hogy az ajánlatkérő az érvényesajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...121. §-ának (2)bekezdésében vázolt lehetőséggel, amely szerint az ajánlattevőnek lehetőségevan arra, hogy kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhessen azajánlattétellel összefüggésben a részvételi felhívásban, az ajánlattételifelhívásban és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...szóló tájékoztatót tartalmazóhirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annakeredményéről is tájékoztatást kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentációval szemben támasztható követelmények

Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?
Részlet a válaszából: […] ...mikor felel meg egy dokumentáció a törvénynek, amikor pontatlan,esetlegesen nehéz alapvető információkat kihámozni belőle. A kiegészítőtájékoztatás többek között ezt a célt szolgálja, azonban ha ez sem elég, adokumentáció tartalma szintén megtámadható. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Előminősítési eljárás lefolytatásának lehetősége

Kérdés: Milyen esetben lehet előminősítéses eljárást lefolytatni, milyen főbb előírások vonatkoznak erre az eljárásra, illetve az milyen értékhatár felett kötelező?
Részlet a válaszából: […] ...ad). Ilyen esetben köteles errőlés a másik ajánlatkérő nevéről, címéről, illetőleg a hivatkozott előminősítéselfogadásáról tájékoztatást adni az előminősítési dokumentációban.Az ajánlatkérő köteles gondoskodni arról is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Idegen nyelvű tanúsítványok elfogadása

Kérdés: Jogszerű-e az eljárás akkor, hogyha csak a kiegészítő tájékoztatás során derül ki, hogy a tanúsítványokat, ha azok idegen nyelvűek, kizárólag hivatalos fordítóiroda által lefordítva fogadják el (addig csak annyit kértek, hogy csatolják az ajánlattevők)?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a dokumentáció nem tartalmazza azt, hogy csak hivatalosfordítóiroda által lefordított dokumentum fogadható el, akkor a kiegészítőtájékoztatás az ajánlati felhívás módosítását eredményezné. Erre azajánlatkérőnek idejében gondolnia kell. Nem elsősorban azért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Határidők számítása kiegészítő tájékoztatásnál

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatásnál, kérdésfeltevésnél hogyan számítjuk a határidőket a gyakorlatban? Az ajánlattételi határidő lejáratának a napja beleszámít-e abba, avagy az azt megelőző nap számít az első napnak? A "legkésőbb tíz nap" esetében a tizedik napon feltehető-e még a kérdés, vagy aznap már nincs arra lehetőség?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 56. §-ának (1) bekezdése az ajánlattételi határidőlejárta előtt legkésőbb tíz nappal teszi lehetővé a kiegészítő tájékoztatáskérését, míg a (2) bekezdés értelmében a választ az ajánlattételi határidőlejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hibásan megjelenő ajánlati felhívás, dokumentáció kötelező megvétele

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelenő "ajánlati felhívásban" – tisztelet a lektornak, de mégis – hiba van. Kitől lehet kérdezni? Ezzel összefüggésben egy másik kérdés: a felhívásból nem lehet egyértelműen megítélni, hogy képes lehet-e az ajánlattevő a teljesítésre, következésképpen megvegye-e a dokumentációt. Ez esetben azt a választ is adják, hogy azért, mert az "ajánlati felhívást" elolvasta, még nem ajánlattevő, csak akkor, ha megvette a dokumentációt. Jogszerűen utasítják-e el az ajánlattevő kiegészítő kérdését ilyenkor? Mit lehet tenni az említett esetben?
Részlet a válaszából: […] ...avagy sem,akkor azt kell mondanunk, hogy erről nem rendelkezik a Kbt. A közbeszerzésitörvény 56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatás ugyanis csak abban az esetbenképzelhető el, ha és amennyiben az ajánlattevő fél korábban már megvásárolta adokumentációt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
Részlet a válaszából: […] ...változatában bocsátott az érdeklődők rendelkezésére információt. Ezta megoldást nem áll módunkban megítélni, amennyiben csak tájékoztatásról vanszó, és mindez nem az eljárás hivatalos dokumentumainak része, azaz errehivatkozni nem lehet, és ha minderre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
Részlet a válaszából: […] ...elkerülve abiztosan eredménytelen eljárást. Javasoljuk, hogy hasonló esetben azonnalforduljon kérdéssel az ajánlatkérőhöz, kiegészítő tájékoztatást kérve – a Kbt.56. §-a szerint –, megismerve ezzel felkészültségét, céljait az adott engedély,meghatalmazás stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
72
73
74
79