Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...megad már a részvételi szakaszbanszerződési feltételeket, akkor jár el helyesen, ha felhívja a jelentkezőkfigyelmét arra, hogy ezek csak a tájékoztatás célját szolgálják, és ebben aszakaszban a jelentkező erre ne reagáljon, és ne tegyen ajánlatot.Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Szűkített újraértelmezés lehetősége

Kérdés: Korábban már értelmezett dokumentációs részt, jogokat újraértelmezni lehet-e szűkebb módon? Például "felújítás" – értelmeztük – visszaléptek (konyha és étterem üzemeltetése kiírásban)?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tájékoztatás a Kbt. 56. §-a értelmébenértelmező tájékoztatásnak minősül. Az említett jogszabályhely alapján azajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban és adokumentációban foglaltakkal kapcsolatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Szerződés megköthetősége ajánlattevői mulasztás esetén

Kérdés: Mi a jogi helyzet abban az esetben, ha az eljárást kezdeményező ajánlattevő nem tesz eleget a Kbt. 323. §-ának (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének, és ezáltal az ajánlatkérő csak a Döntőbizottságtól értesül (napokkal később) a jogorvoslati eljárás megindításáról? (Különösen fontos ez akkor, amikor az eredményhirdetés után a szerződéskötés a nyolcadik napon megtörténik.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvetett mulasztásnak az a következménye, hogyaz ajánlatkérő szerződést köthet, hiszen nem szerzett tudomást arról, hogyjogorvoslati eljárás indult. Ebben az esetben az ajánlattevő mulasztása okánmegkötött szerződés nem az ajánlatkérő rosszhiszeműségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Cégkivonat érvényessége

Kérdés: Az ajánlatkérő a felhívásban nem írta elő, hogy az általa becsatolni kért cégkivonatok milyen "frissek" legyenek. A gyakorlatban ilyenkor mi az elfogadott?
Részlet a válaszából: […] ...nem határozta meg azajánlatkérő, a későbbi jogviták elkerülése érdekében javasoljuk, hogy a Kbt.56. §-a szerinti kiegészítő tájékoztatás keretében kérdezzenek rá azajánlatkérőnél arra, hogy milyen dátummal kiadott cégkivonatot fogad el azadott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Kifogásolás joga kirívóan alacsony ár elfogadásánál

Kérdés: Joga van-e az ajánlattevőnek az eredmény kihirdetésénél a másik alacsony árát kifogásolni?
Részlet a válaszából: […] ...felhívjuk a figyelmet a Kbt.97. §-ára, amely szerint az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevőkérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általatett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Előminősítési jelentkezés adattartalma

Kérdés: Milyen adatok szükségesek az előminősítéshez a jelentkezésnél?
Részlet a válaszából: […] ...módon megfelelőségüket az új vagy amódosult előminősítési szempont tekintetében. Erre – a már idézett, a Kbt. 218.§-a szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni az előminősítettjelentkezőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az ún. "házon belüli" beszerzéseket – vállalatcsoportonbelüli beszerzésként – a Kbt.-nek a különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozóV. fejezetében találjuk meg. A törvény 173. §-a tartalmazza azokat az eseteket,amikor szolgáltatás megrendelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg annak ellenértékét megfizették.Végül fontos, garanciális jellegű rendelkezés, hogy azajánlattevő kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagyaz általa meghatározott szervezettől az ajánlattételi határidő lejárta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Részvételi jog és dokumentáció megvásárlásának kapcsolata

Kérdés: A nyílt, közbeszerzési eljárás során 6 kivitelező megvásárolta a dokumentációt, és megjelent a műszaki bejárásra. Egy kivitelező nem vásárolta meg a dokumentációt, azonban részt kívánt venni a műszaki bejáráson, és később akarta megvásárolni a dokumentációt. Kérdésünk: a dokumentációt meg nem vásárló kivitelező részt vehet-e a műszaki bejáráson, vagy eltanácsolható-e arról abban az esetben, ha a kiírásban nem szerepelt, hogy a bejáráson csak az vehet részt, aki megvette a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...azért kötelező, mert azajánlatkérő többek között szeretné tudni, hányan érdeklődnek komolyan afelhívás iránt, és ennek megfelelően tájékoztatási kötelezettsége is csak azzalaz ajánlatkérővel szemben áll fenn, aki/amely a dokumentációt megvásárolta....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] A titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
1
71
72
73
79