Alapanyaggyártók a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Hivatkozva a Közbeszerzési Levelek 2005. március 7-i számában megjelent 533. kérdésre adott válaszukra, kérjük véleményüket a következő kérdésünkre. Társaságunk textilméteráru gyártásával foglalkozik. A közbeszerzési eljárásoknál az ajánlatkérők a konfekcionált termékek alapanyagát teljes műszaki leírással határozzák meg azzal, hogy az alapanyagot akkreditált laboratórium vizsgálja és minősítse. Ebben az esetben érvényesül-e az, hogy az alapanyaggyártók a konfekcionált termékek kiírásánál nem minősülnek alvállalkozónak? Szíves válaszukat várjuk arra vonatkozóan is, hogy ebben a kérdésben adott állásfoglalásukkal a Közbeszerzési Tanács egyetértett-e.
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 533. kérdésében a munkaruha-pályázatesetében feltételeztük, hogy munkaruha készítéséről van szó, amelynektekintetében az alapanyag gyártója nem minősül alvállalkozónak. Esetünkbenmegint nem tudjuk pontosan, mire is szól tulajdonképpen a felhívás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Központi költségvetési szervek éves közbeszerzési terve

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?
Részlet a válaszából: […] ...szervezet részére megküldeni.A fenti jogszabályhely (3) bekezdése előírja azt is, hogy azintézmény a közbeszerzési tervet a kiemelt termékek közbeszerzésénekvonatkozásában a központi beszerző szervezet által közzétett formában -összhangban a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Díjmentes betekintés a tenderfüzetbe

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?
Részlet a válaszából: […] Az esélyegyenlőség – mint a közbeszerzési törvény egyikalapelve – azt diktálja, hogy minden érdeklődő a dokumentáció megvásárlásátkövetően jusson azonos információkhoz a felhívással kapcsolatban. Ismerünkazonban olyan példát, amely ennél rugalmasabban, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...bírálóbizottsági tagok pontozhatják az adott termékethasználhatóságuk vagy esztétikumuk stb. szerint, amely megoldás esetünkbenalkalmazható. Arra érdemes nagyon ügyelni, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdésénekd) pontja értelmében mindez ne eredményezze ugyanazon ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásokat. Emiatt nem tekinthető -egyebek mellett – a keretmegállapodásos eljárás szabályozása rugalmasnak ésminden terméktípusra, szolgáltatásra alkalmazhatónak – amelyre a kérdező ishelyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Csoportosítási rend értékhatár megállapításánál

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés árubeszerzése esetén 2 millió forint feletti éves időszakot tekintve árajánlatokat kell bekérni a Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint. Kérdés, ápoló-gondozó otthonoknak milyen csoportosítás szerint kell a 2 millió forintos értékhatárt értelmezni azonkívül, hogy egy beszállítótól beszerzett termékekről van szó (például: pékáru, hús, zöldség, gyógyszer stb.)? Hol találjuk meg az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat?
Részlet a válaszából: […] ...keretében oldjameg a kérdést. A gyógyszer esetében egyértelmű a különválasztás, hiszenrendeltetése nem azonos, mint a többi felsorolt terméknek, azonban a teljesgyógyszerbeszerzés egybeszámítandó a már idézett szakasz alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

A 10/2005. Korm. rendelet hatálya

Kérdés: Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?
Részlet a válaszából: […] ...a rendelet 4. §-a alapján. Az irodaszerbeszerzés esetében hasonlóképpen javasolt azönkéntes csatlakozás, míg az egészségügyi termékek tekintetében nem lehetkérdés a rendelet hatálya alá tartozás, tehát nincs joga az intézménynekeljárást indítani e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Értékhatár kiszámítása élelmiszer beszerzésénél

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?
Részlet a válaszából: […] ...a b) pont tekintetében igaz, hanem egyrésztaz a) pont szerint is, hiszen az összértéket határozták meg, valamint mindegyikbeszerzendő termék az élelmiszer kategóriába tartozik, és az étkeztetéstszolgálja, így a c) pontnak is megfelel. Ennek tejre és tejtermékre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Pénzügyi keret közzététele a dokumentációban

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A pénzügyi keretnek – mint többletinformációnak – anyilvánossá tétele nem kötelező. Ez a további információ segíti az ajánlattevőtannak eldöntésében, valóban érdeklődik-e a beszerzés tárgya iránt. Adokumentációban sem lett volna kötelező mindezt közölni, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Beszállító minősítése

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...esetünkben akkor beszélhetnénk, ha azajánlattevő például a szabászati feladatokat kívánná külső résztvevővelmegoldani, avagy a termékek elkészültét követően a gombok felvarrására bíznameg más vállalkozást.Azt, hogy az alapanyag-beszállító nem alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.
1
33
34
35
37