382 talált cikk a termék kifejezésre

Kérdés: Feltételezzük, hogy ha az ajánlattevő szeretne mintapéldányt az ajánlathoz bekérni, akkor ezt kétféleképpen írhatja elő: előírhatja alkalmassági feltételként, és előírhatja az egyéb információk között, ahol ez lehet egy érvénytelenségi ok. Problémám az, hogy tegyük fel, ezek burkolóanyagok, hogyha az alkalmassági feltételek között írom elő, akkor elvileg más a következménye a hiánypótlás szempontjából, mintha mondjuk érvénytelenségi vagy érvényességi okként az egyéb információk között. Erre tudnának valami tanácsot adni?

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?

Kérdés: A Kbt. 4. §-ának 13. pontja határozza meg a kizárólagos jog fogalmát és a kivételeket azokra az esetekre, amikor a kizárólagos jogot nem a fenti pont szerint kell igazolni. Tekintettel arra, hogy a kivételeket abban az esetekben jelöli meg a törvény, amikor a kizárólagosságot a gazdasági élet szereplői határozzák meg. (Kizárólagos importőr kiválasztása.) Úgy vélem, ha a törvényalkotó a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárási rendben eltekint a kizárólagos jogot jogszabállyal vagy közigazgatási határozattal történő igazolástól, akkor az egyszerű közbeszerzési eljárásban sem indokolt egy megvalósíthatatlan feltétel fenntartása; esetünkben hangszer kizárólagos forgalmazója (külföldi gyártó által igazolt kizárólagos kereskedő) mellett egyéb piaci szereplőket is meghívni az eljárásba. A fentiek alapján jól látom-e, hogy az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó, a Kbt. 296. §-ának b) pontja kimaradt az értelmező rendelkezések kivételei közül?

Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.

Kérdés: Cégünk orvostechnikai eszközök magyarországi forgalmazását végzi. A bennünket érintő tenderek egyik gyakori eleme, hogy az ajánlatkérő a kiírásban a beszerzés értékét úgy határozza meg, hogy az ajánlattevő attól +/-30 százalékban (vagy ehhez hasonló mértékben) eltérhet. Az eltérő értelmezések miatt a kérdésünk a következő: 1. A kiírásban szereplő +/-30 százalék a tender összértékére vonatkozik-e? 2 A tenderek gyakran több terméksorra vannak specifikálva, így soronként hirdetnek győztest is. Ilyenkor a soronként kötött, és így az egyes ajánlatkérőkkel megkötött szerződéses összegre vonatkozik-e a +/-30 százalékos eltérési lehetőség?

Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?

Kérdés: Elvi kérdésként kívánom megfogalmazni a következőket: amennyiben például egy építési beruházás során egy, az ún. klasszikus beszerzői körbe tartozó ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás keretében az épületben elhelyezendő bútorokat (mobíliákat) az építéskivitelezési szolgáltatások részeként, azzal együtt kívánja beszerezni – miközben a bútorok beszerzése a központosított közbeszerzés hatálya alá eső beszerzés lenne önállóan –, akkor az ajánlattételi felhívás szerinti tárgy részévé tehető-e a beszerzés, és ha igen, akkor az építési beruházás tárgyában lefolytatott közbeszerzési eljárás helyettesíti-e, kiváltja-e a mobíliákat érintő központosított közbeszerzési eljárást? Ilyenkor a kivitelezőnek kell-e – kvázi alvállalkozói körben – lefolytatnia valamilyen (és ha igen, akkor milyen) közbeszerzési eljárást, vagy ő attól a szállítótól szerzi be a beszállítandó mobíliákat, akitől akarja, hiszen ekkor a mobília beszállítója neki "alvállalkozója"?

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének d) pontja alá tartozó szervezet a vásárolt energiát [villamos energia évi 4 012 500 kW (109 millió forint), gáz 5 099 000 m2 (234 millió forint)] közbeszerzési eljárásban köteles-e beszerezni, vagy e termékek nem közbeszerzés-kötelesek? Mely Kbt.-paragrafus alapján igen vagy nem?

Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)