361 cikk rendezése:
311. cikk / 361 Kereskedelmi tevékenység, Kbt. hatálya alá tartozás
Kérdés: Ha a jogképes szervezetet a Kbt. 22. §-ának i) pontjában nem kereskedelmi jellegű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, akkor alanya-e a Kbt.-nek? Kérdésünk: Mit ismer el a Kbt. kereskedelmi jellegű tevékenységnek, abból a célból, hogy a szervezet ne legyen alanya a közbeszerzési törvénynek?
312. cikk / 361 A "lényegesen kedvezőbb ajánlat" értelmezése
Kérdés: Egyszerű eljárásban a rövid ideig fennálló kedvezőbb beszerzési lehetőséggel élő ajánlatkérő "számszakilag" mit tekinthet lényegesen kedvezőbb ajánlatnak, mivel ez a meghatározás eléggé szubjektív?
313. cikk / 361 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
314. cikk / 361 Felújítási munkák dokumentálásának szabályai a közbeszerzésben
Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?
315. cikk / 361 Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, valamint a Magyar Bányászati Hivatal igazolása benyújtásának indokoltsága
Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja igazolására milyen esetben szükséges az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség igazolása és milyen esetben a Magyar Bányászati Hivatal igazolása? Tesz-e ez a pont különbséget például egy klasszikus "feketemunka" miatt kiszabott és egy munkaszerződés-beli pontatlanság miatt kiszabott bírság tekintetében? Az OMMF differenciál-e?
316. cikk / 361 Pályáztatási kötelezettség fennállása
Kérdés: Karbantartási anyagok tárgyában sikertelen egyszerű, közzététel nélküli eljárást folytattunk le két alkalommal. Anyagcsoportokra kértünk részajánlatokat a közelben lévő valamennyi nagy barkácsáruháztól és kiskereskedőktől egyaránt. Atervezett beszerzési költség éves szinten 4-5 millió forint, az összes karbantartási anyagra. Az első sikertelen pályázat után megkérdeztük az érintetteket, hogy miért nem pályáztak? Kiderült, hogy nem forgalmazzák teljeskörűen az egy-egy anyagcsoportba tartozó termékeket, s tekintettel az általunk felhasznált "csekély" mennyiségre, nem is kívánnak vele foglalkozni. Továbbá a pályázat elkészítésével járó többletmunka s siker esetén a forgalomnövekedés nem áll arányban egymással. Feltételezem, azt javasolják, hirdessük meg a Közbeszerzési Értesítőben beszerzési igényünket. Ezt meg is tesszük, ám mivel a teljesítésben csak olyan pályázók vehetnek részt, akik kb. 10 km-en belül elérhetők – hiszen a karbantartásianyag-igény többsége sürgős beszerzéseket tesz szükségessé, s nem tudjuk vállalni a nagy távolsággal járó többletköltségeket, sem időben, sem szállítási kapacitásban – mi a helyzet, ha nem tudunk többszöri pályázatkiírás esetén sem sikeres eljárást lebonyolítani, meddig kell pályázni?
317. cikk / 361 Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén
Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
318. cikk / 361 Irreálisan alacsony ár alkalmazásának alátámaszthatósága
Kérdés: Árubeszerzés esetén az ajánlattevő irreálisan alacsony árat határoz meg a termékre, s arra hivatkozik, hogy az a termék nála évek óta elfekvő készlet, s szeretne megszabadulni tőle, ezért ad irreálisan alacsony árat. Ez az indoklás elfogadható-e?
319. cikk / 361 Hulladékhasznosító szolgáltatás megrendelése
Kérdés: Egy minisztériumnak mely szabályok szerint kell lebonyolítania a beszerzést, ha hulladékhasznosító szolgáltatást kíván megrendelni, amelynek ellenértékét a befolyó környezetvédelmi termékdíjból fedezné?
320. cikk / 361 Ajánlatnak minősülő nyilatkozat részvételre jelentkezés esetén
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. A kérdésünk az, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, amely ajánlati elemnek tekinthető; vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, amely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
