Eredménytelen eljárás magas ár miatt

Kérdés: Mikor alkalmazható az az új szabály, ami 2023. 09. 01-én lép hatályba, és lehetővé teszi, hogy nagyon magas ár miatt is érvénytelenné nyilváníthatom az ajánlatot? Mi a helyzet, ha a másodiknak alacsonyabb az ára, és az a mérték már elfogadható számomra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. új szabálya nem érvénytelenségről, hanem az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról szól. Ennek értelmében rendkívül magas árú nyertes ajánlattevő esetében megvalósulhat a 75. § (2) bekezdés h) pont szerinti alábbi eredménytelenségi ok:"75. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Megszűnt szerződés módosítása

Kérdés: A D. 35/2023-as ügyben miért a 19. § sérelmét állapítja meg a jogorvoslati fórum, amikor valójában egy megszűnt szerződésről van szó és annak a módosításáról?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezéssel indult. Figyelemmel arra, hogy a Kbt. 2. § (8) bekezdése alapján alkalmazandó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § a) pontja szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Építési beruházás beszerzése keretmegállapodással

Kérdés: Lehet-e építési beruházást keretmegállapodásban beszerezni, és ha igen, akkor mire lehet ajánlatot tenni?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás elvileg alkalmas arra, hogy pél­dául karbantartási feladatok elvégzésére szerződjön az ajánlatkérő egy vagy több szolgáltatóval, akik a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján akár közvetlen megrendeléssel vagy újraversenyeztetéssel juthatnának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a Kbt. keretmegállapodásra vonatkozó szabályai általános értelemben hivatkoznak a 105. §-ban hivatkozott eljárási cselekményekre. Ez a szakasz nem sorolja fel teljeskörűen az alkalmazandó eljárási cselekményeket, nem tartalmazza például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Sikerdíjas szerződés keretmegállapodás esetében

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerzővel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában van-e lehetőség arra, hogy egy forrás megrendelő általi elnyeréséhez kötötten beálló fizetési kötelezettséggel, tulajdonképpen sikerdíjas szerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást folytasson le az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A megoldás valójában a feltételes szerződés keretében valósítható meg, a sikerdíjas megoldás véleményünk szerint megfogalmazásában eltérő, ugyanakkor jogértelmezési szempontból azonos, amennyiben egy olyan keretmegállapodás alapján kíván az ajánlatkérő eljárni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás a keretmegállapodásban

Kérdés: Véleményük szerint központi beszerző szervezettel megkötött keretmegállapodás vonatkozásában lehetséges-e olyan, keretszerződés megkötésére irányuló verseny-újranyitásos eljárást lefolytatni, illetve a keretszerződést megkötni, amely önmagában nem feltételes, azaz hatályba lép, de lehívásai eseményvezérelten aktiválódnak/hatályosulnak, és akár jogszerűen megtörténhet, hogy a keretszerződésben nem történik lehívás a megrendelő részéről?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra az esetre utal, amikor a keretmegállapodás keretében keretszerződést köt az ajánlatkérő, ami valójában nem kötelező érvényű, hiszen az ajánlatkérő igény szerint hívhatna le. Sajnálatos módon ezt a véleményünk szerint teljesen jogszerűtlen modellt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Keretmegállapodás folyamatában irányadó szabályok

Kérdés: Milyen rendelkezés mondja ki, hogy egy keretmegállapodásra az annak megindításakor irányadó szabályok vonatkoznak, amikor a keretmegállapodásban folyamatosan új eljárásokat indítok?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodás nem eljárástípus, hanem beszerzési módszer, amely számos eljárási cselekmény ismétlődését teszi lehetővé adott időintervallum alatt. Mivel egy adott szabályrendszer alapján kerülnek kiválasztásra a keretmegállapodásos partnerek, akikkel/amelyekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Új kapacitást biztosító bevonása előminősítési rendszerben

Kérdés: Előminősítési rendszer alkalmazása esetén lehet-e új kapacitást biztosítót bevonni?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet a közszolgáltatók számára teszi lehetővé előminősítési rendszer létrehozását. Ennek a rendszernek a lényege, hogy egy részvételi szakaszt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Önkéntes hiánypótlási módok

Kérdés: Az önkéntes hiánypótlást már nem tudtuk feltölteni, ezért egyéb kommunikációban csatoltuk. Ezt az ajánlatkérő nem fogadta el annak ellenére, hogy ő maga is jelezte, hiánypótlást fog kiírni. Mi volt az oka, hogy nem írta ki? Esetleg van-e arra lehetőség más ilyen esetben, hogy az EKR-ben megnyissuk ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes hiánypótlással kapcsolatos legfontosabb szabály, hogy nincs lehetőség arra, hogy nyitva álló hiánypótlási határidő nélkül az ajánlattevő hiánypótoljon. Az ok praktikus, hiszen ha bármeddig lehetne hiánypótolni, nem lenne vége a bírálatnak, bármikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az írásbeli összegzés módosításának határideje

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha eltelt a 20 nap, és az ajánlatkérő észleli, hogy mégis érvénytelen a nyertes ajánlattevő ajánlata?
Részlet a válaszából: […] A közelmúlt jogszabály-módosításának eredményeként az ajánlatkérőnek ugyan van lehetősége az összegezést többször is módosítani, ugyanakkor ennek az írásbeli összegezés megküldésétől számított huszadik napig kell megtörténnie a Kbt. 79. § (4) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.
1
2
3
8