Visszavonást követő kiírásra alkalmazandó Kbt.-szabályok

Kérdés: Ha a kiírást az ajánlatkérő visszavonja, és az szeptember 15-e előtt jelent meg, majd ezt követően újra (ismételten) kiírja a beszerzést, a Kbt. mely rendelkezéseit kell alkalmazni: a szeptember 15-e előttit vagy az az utánit?
Részlet a válaszából: […]

Az új eljárás függetlenül kerül kiírásra az azt megelőzőtől. Az új eljárás tehát jogilag független az előző visszavonttól, azaz az új szabályokat kötelező alkalmazni mind az eljárás, mind a szerződés, mind a teljesítés tekintetében.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Eljárás beszállító szerződésfelmondása esetén

Kérdés: 2010 februárjában közbeszerzési szerződést kötöttünk 3 évre élelmiszer-alapanyag beszállítására 12 termékkörben. Az egyik nyertes ajánlattevő a szerződésben meghatározott felmondásával él. Felmondásának indoka, hogy az ő beszállítója felmondta a szerződést, illetve az, hogy intézetünk késedelmesen fizetett. Ilyen esetben mi a helyes eljárás? Új eljárás kiírásakor a hátralévő időszakra és csak az adott termékkörre vonatkozóan kell az értéket figyelembe venni? Az eljárás befejezéséig bármely szállítótól vásárolhatunk-e?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a felbontott szerződést követően akövetkező igény, melyet a korábbi szállító már nem tud kielégíteni, mint újpiaci igény jelenik meg, ezt az értéket egybe kell számítani a korábbanlebonyolított eljárás becsült értékével. Az eljárás befejezéséig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Dokumentációban meghatározottól eltérő alternatívák az ajánlatban

Kérdés: Lehetséges-e az ajánlattételi felhívástól és dokumentációban meghatározottaktól eltérő alternatívák szerepeltetése az ajánlatban? Kizárja ezt a közbeszerzési törvény?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben versenypárbeszéd eljárástípusról van szó, úgy újeljárás, technikák, módszerek felvetésére az ismertető alapján (tehát nemdokumentáció) van lehetőség, Tárgyalásos eljárás során is van erre lehetőség,amennyiben az ajánlatkérő azt kérte, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Nyertes konzorcium vezető cége csődeljárás, felszámolás alatt teljesítési szakaszban

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a teljesítési szakaszban kezdődik a csőd­eljárásvagy felszámolási eljárás, akkor ameddig a teljesítés folyamatos, addig azellenérték megfizetése megtörténhet. Ha azonban a teljesítés során probléma lépfel, abban az esetben a jogosult nem teljesít, azaz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.

Ajánlati felhívás, dokumentáció módosításának határideje

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlati felhívásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő az ajánlattételi határidő lejártáig bármikor és bármilyen okból módosíthatja az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció feltételeit?
Részlet a válaszából: […] A felhívás feleslegesen ugyan, de egyértelművé teszi, hogy afelhívás és a dokumentáció feltételei módosulhatnak, ez azonban csak a Kbt.szabályainak megfelelően történhet. Azaz módosítás esetében újraindulnak ahatáridők, és egyben a módosításról az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Önkéntes csatlakozás tárgya

Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
Részlet a válaszából: […] Az önként csatlakozás mindig szerződésre történik. A168/2004. Korm. rendelet 4-6. §-ai rendezik a kérdést az alábbiak szerint.A központi beszerző szervezet által kezelt központosítottközbeszerzési rendszerbe történő bejelentkezést bármely, a Kbt. hatálya alátartozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint dokumentáció ésellenértéke az alábbi esetekben jár vissza:– az ajánlatkérő visszavonja a felhívását,– az eljárás eredménytelen, vagy azon okból, hogy aszerződés megkötésére/teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
Részlet a válaszából: […] Nem ismerve a teljes tényállást és a döntést, konkrétan nemtudunk tanácsot adni ebben a kérdésben. Általánosságban azt lehet kiemelni,hogy a bírósági felülvizsgálat időigényessége többnyire rendkívül nehézhelyzetbe hozza az ajánlatkérőket, hiszen nekik kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
1
4
5
6
8