Eredménytelen eljárás esetén korábbi Kbt.-szabály alkalmazhatósága

Kérdés: Ajánlatkérőnk egyszerűsített eljárásban szolgáltatást szerzett be. Az eljárást 2009 márciusában indította el, még a korábbi Kbt. szerint. Az eljárás egy részre sajnos eredménytelen lett. Vajon ilyen esetben lehet-e alkalmazni még a korábbi Kbt. 147. §-ának (2) bekezdését, és közvetlen ajánlattételi felhívást küldeni három ajánlattevőnek? Tekinthető-e ez ebben az esetben még ugyanannak az eljárásnak?
Részlet a válaszából: […] Nagyon életszerű a kérdés, de az első eljárás lezárult, azaznem jogszerű, ha a régi szabályok alapulvételével indít az ajánlatkérő újeljárást. A 147. § (2) bekezdést követően a 148. § mint eljárásrahivatkozik az alábbiak szerint. Az egyszerűsített eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes csatlakozás tárgya

Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
Részlet a válaszából: […] Az önként csatlakozás mindig szerződésre történik. A168/2004. Korm. rendelet 4-6. §-ai rendezik a kérdést az alábbiak szerint.A központi beszerző szervezet által kezelt központosítottközbeszerzési rendszerbe történő bejelentkezést bármely, a Kbt. hatálya alátartozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Ellenérték fejében beszerzett dokumentáció visszakérhetősége

Kérdés: Visszakérheti-e az ajánlatkérő a dokumentációt a Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjaira hivatkozással? Kérdésünk különösen arra az esetre vonatkozik, ha a dokumentációhoz ellenérték fejében juthattak hozzá az ajánlattevők. Van-e különbség aszerint, hogy volt-e ellenérték-meghatározás a dokumentáció vonatkozásában, avagy sem?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint dokumentáció ésellenértéke az alábbi esetekben jár vissza:– az ajánlatkérő visszavonja a felhívását,– az eljárás eredménytelen, vagy azon okból, hogy aszerződés megkötésére/teljesítésére az ajánlatkérő képtelenné vált, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Késedelmes bírósági döntés hatása a közbeszerzési eljárásra

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa határozatával megsemmisítette az ajánlatkérő döntését. Az ajánlatkérő a bírósághoz fordult jogorvoslatért a Tanács határozata miatt. A bíróság a Tanács határozatával ellentétes tartalmú ítéletet hozott – a megsemmisítő döntést követő 10 hónap elteltével. A gyakorlatban hogyan lehet érvényt szerezni a bíróság ítéletének, különös tekintettel a Közbeszerzések Tanácsának határozata óta eltelt időszakra?
Részlet a válaszából: […] Nem ismerve a teljes tényállást és a döntést, konkrétan nemtudunk tanácsot adni ebben a kérdésben. Általánosságban azt lehet kiemelni,hogy a bírósági felülvizsgálat időigényessége többnyire rendkívül nehézhelyzetbe hozza az ajánlatkérőket, hiszen nekik kell arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 21.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzésiterv-készítési szempontok

Kérdés: Milyen szempontok figyelembevétele szükséges a jó és használható közbeszerzési terv elkészítéséhez? (Elsősorban gyakorlati oldalról tesszük fel a kérdést.)
Részlet a válaszából: […] Természetesen az ajánlatkérő közbeszerzési szabályzatától ésaz általa beszerezni kívánt tárgyaktól, valamint azok becsült értékétől függőenaz alábbi gyakorlati tanácsokat tudjuk adni:1. A közbeszerzési terv azokat az elemeket kell, hogytartalmazza, amelyek feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.
Kapcsolódó címke:

Régi Kbt. hatálya alatt kötött határozatlan időtartamú megállapodás érvényessége

Kérdés: A közbeszerzési törvény hatálybalépését megelőzően megkötött határozatlan időre szóló szolgáltatási szerződést (szemétszállításra) köteles vagyok-e felmondani, és új eljárást lefolytatni, ha az értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A hatálybalépést megelőzően megkötött szerződés felbontásáranem köteles az ajánlatkérő, azonban módosítása nem jogszerű. Erre vonatkozik aKözbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója a szerződések módosításáról és amódosításról szóló tájékoztatót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:    

Gyorsított eljárás ajánlatkérő mulasztása miatt

Kérdés: Gyorsított eljárás indítható-e abból az okból, hogy a kiíró korábban mulasztott, és már látható, hogy nem tudja az általa elvárt határidőig a beszerzést lebonyolítani? Értem ezalatt, hogy egy lejáró szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásra írna ki új eljárást, de olyan későn kezdi meg, hogy a szerződés lejártáig normál ügymenetben, az összes lehetséges határidő-csökkentést kihasználva sem tudja az eljárást befejezni, a szerződést megkötni, pláne a szolgáltatás igénybevételét megkezdeni. Úgy tudom, a gyorsításhoz nem kell speciális indok, csak a feltételeket kell biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a hatályos szabályozás értelmében a kérdésbenszereplő eljárásfajta lefolytatásának nem feltétele, hogy a késedelem ne azajánlatkérő mulasztásából eredjen, azonban az alkalmazás indokát le kell írni agyorsított eljárás kezdeményezésekor. Tekintettel a későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek ebben a helyzetben nincs más lehetősége,mint új eljárást kiírni. Természetesen ilyen helyzetben szükségszerű annakledokumentálása, hogy mennyi ideje nem érkezik válasz, és milyen mértékben nemtesz eleget ajánlati kötöttségének az ajánlattevő. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás a dokumentációban közzétett szerződés semmissége esetén

Kérdés: Ha az ajánlattevő a dokumentációban közzétett szerződéstervezet semmisségét észleli, milyen lehetőségei vannak? Hivatalból eljár-e ebben az esetben a Közbeszerzések Tanácsa? A dokumentáció – amelynek része a szerződéstervezet is – tartalmában nem változtatható meg a Kbt. szerint. Akkor sem, ha a szerződés semmis vagy megtámadható? Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a dokumentáció nem felel meg a Kbt. 54.§-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, hiszen a semmis szerződés nemeredményezheti érvényes szerződés megkötését az eljárás során. Tárgyalásoseljárás esetében helyrehozható a probléma, de nyílt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.
Kapcsolódó címkék:    
1
5
6
7
8