Bírálati szempont, üzleti titok

Kérdés: A dokumentáció tartalmazza, hogy nem lehet – egyebek mellett – olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani – az eredményhirdetést követően –, melyet az ajánlatkérő az ajánlat elbírálásakor, döntéshozatalával összefüggésben figyelembe vett. És ha ez olyan adat, amely az ajánlatban közölt üzleti titok?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben az alábbi szabályokra történik utalás:– az eredményhirdetéskor és azt követően nem lehet üzletititokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagymegtiltani, amely a közbeszerzési törvény 73. § (2) bekezdése körébe tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Termékek csatolása ajánlathoz

Kérdés: Előírható-e, hogy a referenciaigazolásokban szereplő termékek egy-egy példányát az ajánlathoz kell csatolni, mert e nélkül az ajánlat érvénytelen? Mi a helyzet akkor, ha például 3 év múlva már nincs a termékből példány, vagy az olyan terjedelmű, hogy "csatolása" fizikailag képtelenség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében az alkalmassági kritériumok megállapításasorán az alábbiakra kell figyelemmel lennie az ajánlatkérőnek.A törvény 69. §-ának (2) bekezdése szerint "az ajánlatifelhívásban meg kell határozni, hogy mind a törvény 66. §-ában, mind a 67.§-ában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Referenciakérés az üzleti titok figyelembevételével

Kérdés: Milyen adatokat kérhet az ajánlatkérő egy referenciaigazolásban úgy, hogy az adatok ajánlattevő általi megadása még ne sértsen a közte és a referenciát adó között létrejött megállapodás vonatkozásában üzleti titkot? Amennyiben az ajánlatkérő kérése "túlzott", mit tehet az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] A referenciaigazolás tartalmára vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 67. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– árubeszerzés esetén az előző 3 év legjelentősebbszállításainak ismertetését kérheti az ajánlatkérő. Az adatszolgáltatás során aszerződő partnert, a teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Nyilvánosságra hozható közérdekű adatok köre

Kérdés: Melyek azok a közérdekű adatok, illetve egyéb információk, amelyeket a másik fél hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra lehet hozni? Mi szabályozza ezt? A kiírásban az ajánlatkérő felhívta a figyelmet a 2003. évi XXIV. törvényre. Ez mit tartalmaz a kérdés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XXIV. törvény a közpénzek felhasználásáról, aköztulajdon használatának nyilvánosságáról, átláthatóbbá tételéről ésellenőrzése bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szól.Ez a törvény több más jogszabályba beépülve tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Adatvédelmi szempontok a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 81. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel. Az adatvédelmi törvényre hivatkozva közérdekű adatként ki kell-e adni külső személynek az ajánlatokat, az elbírálás folyamatában született dokumentumokat (jegyzőkönyvek, bírálati lapok)?
Részlet a válaszából: […] Az információ nyilvánossága nem jelenti azt, hogy azajánlatok lefénymásolása, azokba fizikailag történő betekintése is megengedetta jelenleg hatályos szabályok szerint. A külső személy definíciója azonbanebben az esetben pontosításra szorul. Amennyiben például jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Hiánypótlási felhívás adattartalma

Kérdés: Nem ütközik-e a Kbt.-be az eljárás, ha az ajánlatkérő az ajánlattevőknek kiküldött hiánypótlási felhívásban valamennyi ajánlattevő e-mail- és telefonelérhetőségét is feltünteti?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlat ezen elemei nyilvánosak,továbbá azt a célt szolgálják, hogy az ajánlattevő kapcsolattartója közvetlenülés könnyen elérhető legyen, ezzel az ajánlatkérő – véleményünk szerint – nemkövetett el jogsértést. Tény ugyanakkor, hogy elviekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Összegzés indokolása

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésnek milyen mélységben kell tartalmaznia a nyertes ajánlattevő kiválasztásának indokát? (Adott eljárásban a bírálati szempont az összességében legelőnyösebb ajánlat volt.)
Részlet a válaszából: […] Az eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő abírálati szempontrendszer ismertetését már megtette, azaz az összegezésben – azegyes ajánlati elemek mellett az egyes bírálati részszempontokra adott pontszámokés azok összesítéseként adott összpontszámok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság igazolásának vonatkozásában az alábbiKbt.-beli szabály szab korlátokat. Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési törvény 66. és a 67.§-ában meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő(alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Alkalmassági feltétel "felső határa"

Kérdés: Arra kívánunk választ kapni, hogy van-e valamilyen felső határa annak, hogy az ajánlatkérő mekkora összegű vagy mennyiségű tőkét/árbevételt/referenciamunkát stb. írhat elő alkalmassági feltételként a résztvevők számára, viszonyítva a közbeszerzés értékéhez is. Határ a csillagos ég, vagy lehet aránytalanul soknak, túlzottnak – diszkriminálónak – ítélni egyes feltételeket? Esetleg ennek vannak-e valahol fellelhető szempontjai? Eddig csak a Kbt. 69. § (3) bekezdését találtam relevánsnak.
Részlet a válaszából: […] Az egyetlen releváns válasz, amire a kérdező is rátalált, aKbt. ún. arányos előírása, amely szerint az ajánlatkérőnek a közbeszerzésitörvény 66. és a 67. §-ában meghatározott adatok és tények kérését -figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Keretösszeg mint üzleti titok

Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. hatályos rendelkezései szerint a közbeszerzésrerendelkezésre álló keretösszeget/forrásösszeget/anyagi fedezet összegét nemkell az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban megjelölnie azajánlatkérőnek. Erre tekintettel az ajánlatkérő eljárása jogszerű.[A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
9
10
11
15