Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása

Kérdés: Van arra törvényes lehetőség, hogy az ajánlati biztosítékot az ajánlattevő helyett más gazdasági szereplő bocsássa az ajánlatkérő rendelkezésére? (Konkrétan felmerült, hogy az egyik alvállalkozó fizetné, akit így nevesítene is az ajánlattevő ajánlatában.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a közbeszerzési törvény 54. §-a az ajánlattevő által történő rendelkezésre bocsátásról szól. Ezt a szóhasználatot nem lehet úgy érteni, hogy esetleg más is rendelkezésre bocsáthatja a biztosítékot. Az 54. § egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Felkészülés az EKR használatára

Kérdés: Mennyi idő szükséges az EKR használatához, tehát ahhoz, hogy megfelelően tehessen ajánlatot az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer megismerése a cég regisztrációját követően a jogosultságokkal kapcsolatos saját stratégia kialakításával veszi kezdetét. A vezetőknek el kell dönteniük, kinek milyen jogosultsága legyen az ajánlattétel során, és ezt követően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Üzleti titok indokolása

Kérdés: Amennyiben egyértelműen gyenge az üzleti titok indokolásának érve, feltétlenül szükséges újra felhívni az ajánlattevőt, hogy próbálja újra indokolni azt? (Biztosan nem a nyertes ajánlatról van szó, továbbá érzékelhető, hogy a majd teljes ajánlat üzleti titokká nyilvánítása nem fogja megállni a helyét.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 44. §-a szerinti, üzleti titokra vonatkozó szabály eleve előírja, hogy az ajánlattevő (a gazdasági szereplő) az üzleti titkot tartalmazó irathoz indokolást köteles csatolni. Szintén előírja, hogy az indokolás nem megfelelő, ha általánosságban kerül megfogalmazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titokra vonatkozó szabály változásának hatása a közbeszerzésekre

Kérdés: Változik az üzleti titok szabálya a Ptk.-ban. Milyen hatással van ez a közbeszerzésben alkalmazott üzleti titok fogalmára, hiszen ezzel gyakorlatilag törlődik a Kbt.-ben található hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2018. augusztus 8-án lépett hatályba az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény, amelynek 1. §-a újradefiniálja az üzleti titkot és a know-how-t (védett ismeret). A törvény 35. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezi a Ptk. 2:47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok védelme a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában

Kérdés: Hogyan kezeli a Döntőbizottság, ha a jogorvoslati eljárás során üzleti titok merül fel? Ilyenkor kihúzza ezt a döntésből, mint az öntisztázással kapcsolatos határozatok esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 145. §-a utal az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvényre (Ákr.), melynek rendelkezései kitérnek az adatkezelés szabályaira is.A Kbt. 145. §-ának (1) bekezdése szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 12.

Üzleti titok védelme az EKR-ben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet szerint a bontás időpontjában az ajánlattevők számára hozzáférhetővé válnak az adatok. Egyúttal azt is írja, hogy az üzleti titokra vonatkozóan biztosít helyet az EKR. Hogyan lehetünk abban biztosak, hogy ehhez nem fér hozzá más ajánlattevő (gazdasági szereplő)?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintés módja az elektronikus közbeszerzési rendszerben az, hogy az ajánlatkérő dedikáltan azokat a fájlokat mutatja meg, melyek vonatkozásában az ajánlatkérő jogsértést vélt felfedezni, és erre kezdeményezett iratbetekintést. Az üzleti titkot tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] A bontást követően az ajánlattevők megtekinthetik az összes felolvasólapot. Mivel a felolvasólap tartalma értékelésre kerül, ezért üzleti titok tárgya nem lehet a felolvasólapon. Amennyiben a kérdező arra gondol, hogy a felolvasólap mellékleteként olyan tartalom kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Üzleti titok kezelése az EKR-ben

Kérdés: Sok esetben vannak olyan részei az ajánlatunknak, amelyeket bizalmasan kellene kezelni. Kérhetjük ezt a kiírótól elektronikus közbeszerzési eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben az ajánlattevő üzleti titokként vihet fel információt, melyet a rendszer is elkülönítetten kezel. A Felhasználói kézikönyv (mely elérhető a www.nekszt.hu/tamogatas linkre kattintva) I. részének 5.2.2.3 pontja részletesen bemutatja, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Jogosultságok kiosztásának rendje

Kérdés: Milyen jogosultságot adjunk elektronikus eljárásban akkor, ha négyen dolgozunk együtt a közbeszerzésekben, és emellett több külsős tanácsadót is foglalkoztatunk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, hogy ajánlatkérői vagy ajánlattevői oldalon merült-e fel a probléma, ezért az alábbiakban mindkét esetet bemutatjuk. A jogosultságok kiosztásával kapcsolatban a www.nekszt.hu/tamogatas menüponton található felhasználói kézikönyvet vettük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Iratbetekintés és üzleti titok kezelése az elektronikus közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Milyen formában lehet majd betekinteni az iratokba azt követően, ha az elektronikus eljárások kötelezőek lesznek? És hogyan lehet az üzleti titkot kezelni?
Részlet a válaszából: […] A 2018. január 1-jén hatályba lépett, az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet (Új Elektronikus Rendelet) értelmében amennyiben elektronikus közbeszerzési eljárást kezdeményez az ajánlatkérő, úgy 2018-ban már az új szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.
1
…
4
5
6
…
15