307 cikk rendezése:
241. cikk / 307 Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében
Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
242. cikk / 307 Kbt. 293. és 29. §-ának alkalmazása a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 43. címe alatt szereplő 293. § a) pontja értelmében a nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzésekre és az egyszerű közbeszerzési eljárásra vonatkozó rész alkalmazásában ajánlatkérők a Kbt. 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők – a 22. § (4) bekezdése szerinti kivétellel. A kérdésre okot adó esetben egy magyar magánszemélyek tulajdonolta gazdasági társaság (korlátolt felelősségű társaság), amely a kis- és középvállalkozások közé sorolható, szoftverfejlesztési szolgáltatás tárgyában kíván megrendelőként szerződést kötni. Az ellenszolgáltatás értéke nettó 20 millió forint, ebből 14 millió, tehát több mint ötven százalék állami és EU-forrásból származna. Helyes-e az a jogértelmezés, hogy a tárgyi esetben a megrendelő a Kbt. 293. §-ának a) pontjára figyelemmel nem minősül ajánlatkérőnek, ezért közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül szerződhet szoftverfejlesztési szolgáltatás megrendelése tárgyában? A fentiek tükrében hogyan értelmezhető a gyakorlatban a Kbt. 29. §-a (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel?
243. cikk / 307 Mentesség a közbeszerzés szabályainak alkalmazása alól a régi Kbt. hatálybalépése előtt kötött megállapodás esetén
Kérdés: 1995 előtt egy adott iskola (időközben a Kbt. hatálya alá tartozó intézmény) konyháját üzemeltetésre meghirdették, egy vállalkozás az intézmény konyháját határozatlan időtartamra bérbe vette, a vállalkozás az üzemeltetési szerződésben vállalta az intézmény részére a folyamatos étkeztetés biztosítását. Kérdésünk: a Kbt. hatálya alatt milyen időtartamig nem kell az élelmezés-étkeztetés igénybevételét "közbeszerezni", abban az esetben, ha az éves igénybevétel, az intézmény által az étkeztetésért fizetett ellenérték egyébként az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát meghaladja?
244. cikk / 307 Megoldás az ajánlattevő "szóbeli elállása" esetére
Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás tárgyban eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban nem történhetett meg, mert a kivitelező nem hajlandó a kommunikációra, azaz gyakorlatilag szóban már elállt a szerződés megkötésétől, de ezt írásban nem erősíti meg. Mi ilyenkor a teendő?
245. cikk / 307 Kbt. alkalmazása a közszolgáltatók beszerzéseire
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 307. számú kérdésére Önök azt válaszolták, hogy a szennyvíz-elvezetési szolgáltatások megrendelésére a különös közbeszerzési eljárások esetében is a Kbt. szerint kell eljárni, ami egyértelmű, azonban a kérdés arra vonatkozott, hogy a szennyvízelvezetést végző közszolgáltatók a különös közbeszerzési eljárás hatálya alá tartoznak-e, azaz a beszerzéseikre kell-e a Kbt.-t alkalmazni? A kérdés továbbra is fennáll, ugyanis a közbeszerzési törvény 163. § (1) bekezdésének a) pontja tevékenységként csak az ivóvizet emeli ki vízügyi területről. Kérjük a kérdés megválaszolását!
246. cikk / 307 Szerződésmódosítás jogellenes elmaradása
Kérdés: Vállalkozásunknak két szerződése van folyamatban az ajánlatkérővel. Mindkettő két-két évre szól, és részben időátfedés van közöttük. A közelmúltban kaptunk egy olyan tartalmú megkeresést az ajánlatkérőtől, miszerint a korábban már – az első tender eredményeként megkötött szerződés keretei között – általunk leszállított és leszámlázott két tételt az ajánlatkérőnek "át kellett" tennie a második közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésre. Ezért kérik, hogy adjunk új ajánlatot, és számlázzuk le a tételeket újra. A második tender alapján a két tétel ellenértéke egyébként kevesebb. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása? Mely esetben ad lehetőséget a Kbt. az ajánlatkérő kérésének teljesítésére?
247. cikk / 307 Eljárás szerződés aláírásának nyertes ajánlattevő általi megtagadása esetén
Kérdés: Kérem, hogy az alábbi jogesetre tanácsot adni szíveskedjenek! Önkormányzatunk egyszerű közbeszerzési eljárásban építési kivitelezési munka kivitelezőjének kiválasztására eljárást folytatott le, amely eredményes lett. A vállalkozási szerződés megkötése azonban az eredményhirdetés megtétele (40 nap) óta még mindig nem történt meg. Ennek alapvető oka az, hogy a kivitelező az egy levélfordultával megtett szerződéstartalom egyeztetése után nem reagál sem telefonos, sem írásos megkeresésünkre. Két alkalommal egyértelműen felszólítottuk a szerződés aláírására, illetve egyeztetés megtételére (amennyiben neki ez lehet a kifogása), de mivel fizikai értelemben és telefonon is elérhetetlen, semmiféle információt nem tudunk tőle megszerezni. Jelenleg azonban már nem tudunk többet várni, mert az uniós pályázati forrásból finanszírozott beruházásunk elszámolási határidőkhöz kötött, amit, ha meghaladunk, a támogatás elvesztését kockáztatjuk. Szeretnénk ezért a fenti eljárást utólag eredménytelenné nyilvánítani, és új egyszerű közbeszerzési eljárást kiírni. A kérdésünk az, hogy jogi értelemben hogyan tudjuk ezt úgy megtenni, hogy szabályosan járjunk el, és semmiféle utólagos retorzióval ne kelljen szembesülnünk?
248. cikk / 307 Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe igazolási kötelezettségének módja
Kérdés: Külföldi letelepedésű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelyik magyar cégkivonattal rendelkezik, hogyan igazolja a kizáró okokat?
249. cikk / 307 Beszerzésrészek szétválasztásának tilalma
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 162/2004. Korm. rendelet szerinti szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatók szét. Ha az ajánlatban az alvállalkozók bevonása során az ajánlattevő megsérti ezt a rendelkezést, akkor az ajánlat érvénytelen a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján. Ez szorosan értelmezve azt is jelentheti, hogy például egy tetőszerkezeti munka esetében nem vonható be külön alvállalkozó az ácsmunkára és külön alvállalkozó a bádogosmunkára. Vagy épületgépészeti munka esetén nem választhatók szét az alapszerelési és a szerelvényezési munkák alvállalkozói? A komplett tetőszerkezet és a komplett épületgépészeti munka nem választható szét sem szakági üzemeltetési, sem engedélyezési, sem pedig garanciális szempontból?
250. cikk / 307 Alvállalkozó és támogató szervezet megkülönböztetése "szakember-szolgáltatás" esetén
Kérdés: Mi a lényegi különbség a 10 százalék fölötti alvállalkozó és a támogató szervezet között például akkor, ha a szakembereket "szolgáltatja" a támogató szervezet?
