Tulajdonjog, kezelői jog és a közbeszerzés

Kérdés: A magyar állam tulajdonát képező, de egy kijelölt közhasznú társaság kezelésében lévő ingatlan (konkrétan klub) bérbeadásakor, a bérleti szerződés megkötésekor a bérlő kiválasztására kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor tisztázzuk mindenekelőtt atörvény alkalmazási körét. A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvényszerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőkéntmeghatározott szervezetek visszterhes szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Egyéb szolgáltatás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: A Kbt. 4. számú mellékletében szereplő 27. pontjában az egyéb szolgáltatásokon mit kell érteni? Például az önkormányzat városi, ingyenes újságot szeretne készíttetni és megjelentetni, ez belefér-e az egyszerűsített eljárásba az egyéb szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] Tapasztalataink szerint az egyéb szolgáltatások kategóriaalkalmazásának lehetősége erősen korlátozott. Jelentésével a jogalkotó maga semvolt tisztában, így jogalkalmazóként javasoljuk a kategória kerülését,tekintettel arra, hogy a hirdetményben való megjelenítése esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 24.

Referencia iránti igény terjedelme árubeszerzéseknél

Kérdés: Lehet-e árubeszerzési közbeszerzési eljárás kiírásánál az árubeszerzés tárgyára vonatkozó referenciákon kívül, az áru értékének 10 százalékát kitevő, azzal együttjáró szolgáltatásokra referenciát kérni, illetőleg feltételeket kiírni a szolgáltatás teljesítésének gyakorlottságára vonatkozó referenciára? Például: 2 milliárd forintért árut vásárolok, de ennek üzembe helyezését is elvárom az ajánlattevőtől. Az üzembe helyezés nagymértékben befolyásolja az áru használati értékét, így fontos, hogy az szakszerű legyen (értéke 200 millió forint). Az áru gyártására referenciát kérhetek, de vajon az üzembe helyezésre is kérhetem-e azt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a alapján az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Kbt. 402. §-a (4) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése határozza meg az építési beruházás fogalmát. E szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a Kbt. 1. számú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Építési beruházás a közbeszerzés rendszerében

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 1. szám 17. kérdésénél foglalkoztak az építési beruházás fogalommal. Eszerint a felújítás és a korszerűsítés építési beruházásnak minősül. De: a Kbt. 1. számú melléklete alapján a külső falak karbantartása építési beruházás, a 3. számú melléklet 1. pontjában meghatározott karbantartási, javítási szolgáltatások pedig szolgáltatásnak minősülnek. Kérdésem: egy épület kizárólag belső karbantartási, rekonstrukciós munkái minek minősülnek: építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak? A felújítás és korszerűsítés építési beruházásnak vagy szolgáltatásnak minősül-e? Mi az ezzel kapcsolatos egységes szerkesztői álláspont?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (1) bekezdése szerint az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése mondja ki azt, hogy előírásai szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Irányítási rendszerek, alkalmazások beszerzésének minősítése

Kérdés: Integrált vállalatirányítási rendszer, illetve bármilyen alkalmazás beszerzése (és bevezetése) árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e (konkrétan egy alkalmazás beszerzése minek számít)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében árubeszerzésnek minősül az olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Gazdasági társaságok átvilágítása és a közbeszerzés kapcsolata

Kérdés: Gazdasági társaságok átvilágítását tervezi az önkormányzat. Ez a szolgáltatás a közbeszerzési törvény hatálya alá esik-e?
Részlet a válaszából: […] A szolgáltatás megrendeléséről a Kbt. 27. §-a rendelkezik, amely szerint a szolgáltatás megrendelése – árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
5
6
7