Szerződés jogi minősítése

Kérdés: Költségvetési szerv kávéautomata üzemeltetése céljából kíván szerződést kötni. A kialakult gyakorlat szerint a szerződő partnerrel az automata elhelyezésére az automata által elfoglalt területre nézve bérleti szerződés megkötésére kerül sor, azonban felmerült, hogy esetleg koncesszióként kellene kezelni, tekintve, hogy a működési kockázatot az automata tulajdonosa viseli. Kérem szíves állásfoglalásukat arról, hogy a kávéautomata elhelyezése és üzemeltetése céljából kötendő szerződésnek mi a megfelelő jogi minősítése.
Részlet az állásfoglalásából: […] A koncessziós beszerzési tárgyak közül a szolgáltatási koncesszió szóba jöhet abban az esetben, ha az ajánlatkérő valóban szolgáltatást szeretne nyújtani, és ilyen jellegű igénye felmerül. A szolgáltatási koncessziót az alábbiak szerint szabályozza a Kbt.:„8. § 4) A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 17.

Átláthatósági nyilatkozat ellenőrzése

Kérdés: Az ajánlatkérő a közbeszerzési szerződés megkötése során – a szerződés mellékleteként – bővebb tartalmú átláthatósági nyilatkozatot alkalmazott, melyben többek között kérte a tényleges tulajdonosok megnevezését; azon állam megjelölését, melyben a gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik; külföldi társasági minősítésről szóló nyilatkozatot; azon jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölését, aki közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással bír; illetve ezen szervezetek tényleges tulajdonosai adatait. Jól gondolja-e az ajánlatkérő, hogy nem köteles az átláthatósági nyilatkozat tartalmának (kitöltés helyességének) vizsgálatára, neki csupán az a kötelessége, hogy a nyilatkozat meglétét és teljes körű kitöltését megkövetelje?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban létezik olyan ajánlatkérő, aki szerint ellenőriznie kell a kitöltött átláthatósági nyilatkozatban feltüntetett adatok (közte a tényleges tulajdonos tulajdoni hányadára, befolyás mértékére vonatkozó adatok) helyességét, és nem megfelelő nyilatkozat esetén azt –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 15.

Egyedi keretmegállapodás

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.
Részlet az állásfoglalásából: […] A DKÜ eljárására a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak. A rendelet alapján a DKÜ többféle beszerzési eljárás közül választhat az intézményi igények kielégítése érdekében. Ezek különösen az alábbiak lehetnek:a) keretmegállapodásos eljárás,b)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 11.

Építményi jog értelmezése

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építményi jog 2023. június 24-től része újra a magyar szabályozásnak, mely korlátolt dologi jognak minősül az alábbiak szerint:„5:159/A. § Az építményi jog fogalma(1) Az építményi jogánál fogva a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 10.

Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A beszerzési tárgy szerinti minősítés az ajánlatkérő felelőssége. A szolgáltatási koncesszió esetében az értékhatárok magasabbak, a szabályozás részben rugalmasabb, így amennyiben az ajánlatkérő nem megfelelően minősíti a beszerzési tárgyat, úgy indokolatlanul...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. július 9.

Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben elsősorban a támogatási szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben több szabályt kell figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mi minősül egy beszerzésnek, és a beszerzés becsült értékének kiszámítása hogyan történik. Mindez szükséges ahhoz, hogy a beszerző/közbeszerzési ajánlatkérő el tudja dönteni, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 6.

Átláthatósági nyilatkozat közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban közösen tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő a szerződéskötéshez minden konzorciumi tagra átláthatósági nyilatkozatot kér csatolni külön-külön aláírva. Miért nem teheti meg a konzorciumvezető az átláthatósági nyilatkozatot egyben, mindenki helyett?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel felvázolt esetben a nyilatkozattételi kötelezettség és a képviseleti jog keveredik egymással. Az átláthatósági nyilatkozat mögöttes szabályai nem a közbeszerzési, hanem az államháztartással összefüggő szabályok között találhatóak.Az államháztartásról...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 12.

Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra

Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a 707/2021. számú kormányrendelet módosítása – a 44/2022. kormányrendelet –, mely a keretmegállapodások esetében is a konkrét beszerzési igényre szűkítette le az Üvegkapu-rendelet alkalmazásának kötelezettségét. A módosítás nyomán...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Az Üvegkapu alkalmazásának kötelezettsége építési beruházás esetében

Kérdés: Az új Üvegkapu-rendelet értelmezése kapcsán kérdezem: ha van három, a Kbt. 115. §-a szerinti eljárásom, akkor azokat nem kell bejelentenem az Üvegkapuba?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2022. február 19-én lépett hatálya a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. kormány­rendelet (ún. Üvegkapu-rendelet) módosítása – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 13.
1
2
3
…
8