Rendelkezésre álló fedezet eltérése a becsült értéktől

Kérdés: A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban van-e bármely előírás, gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértéke mennyiben térhet el jogszerűen a közbeszerzés – Kbt. 11-18. § rendelkezéseinek alapján számított – becsült értékétől? Az ajánlatkérőnek milyen módon kell dokumentálnia a rendelkezésre álló anyagi fedezet meglétét és megállapításának körülményeit?
Részlet a válaszából: […] ...például a közszolgáltatók esetében fedezetről nembeszélhetünk, ezért összességében azt mondhatjuk, a jogalkotó bizonyára egyolyan mérték meghatározásáról szól, amelyet az ajánlatkérő hajlandó biztosítaniaz érintett beszerzési tárgyra. Mindez jelentheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő folyamatos késedelmes teljesítése

Kérdés: Egy nagy közbeszerzés nyertesei voltunk, ahol a fizetési határidők a szerződés szerint hosszúak voltak (folyamatos teljesítésről van szó), de az ajánlatkérő még emellett is lassan féléves késésben van az utolsó gyártások ellenértékének kifizetésével, és a részeket is több hónapos késedelemmel fizette folyamatosan. Hogyan lehet úgy kiírni egy tendert, hogy az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére a fedezet? Meddig húzható el a fizetés? (Folyamatos az ígéret a teljesítésre.) Ezt a kérdést nem szigorította a jogszabály-módosítás? Ha az ajánlattevői oldalon szigorúak a közbeszerzési szabályok, itt miért nem? Hová fordulhatunk a helyzet megoldásáért?
Részlet a válaszából: […] ...fizetésikötelezettségének, akkor fizetési késedelembe esik. A késedelem idejére a"hitelező" ajánlattevőnek késedelmi kamat jár. Ennek mértékét a szerződésbenszokás rendezni. Ez mindenképpen jár az ajánlattevőnek az ellenszolgáltatásösszegén felül. A késedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címke: