Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...nem ismertetjük). Az ajánlatkérőnek a 66. és a 67. §-ban meghatározott adatokés tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhozfűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] ...be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel meg azösszeférhetetlenségi követelményeknek (Kbt. 10. §-a);– az ajánlattevőt, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke: