Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. szeptember 6-án (10. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 246

[…] és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai. E rendelkezések azt jelentik, hogy az ajánlatkérőtől – e kötelezettségek teljesítését követően – alappal várható el egy szakmailag megalapozott közbeszerzési eljárás lefolytatása, amelyben irreális követelményeket nem támasztanak az ajánlattevőkkel szemben. Lényeges, hogy az eljárás lezárásakor készített jegyzőkönyvből az ajánlattevők számára ki kell derülnie annak, hogy milyen indokkal minősítették a legmegfelelőbbnek az adott eljárásban megadott bírálati szempontok alapján a nyertes ajánlatot. Amennyiben az ajánlatkérő akár a fenti rendelkezéseket, akár a Kbt. adott eljárásra vonatkozó egyéb előírásait megsérti, a sérelmet szenvedett fél a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat jogorvoslatért az alábbiak szerint. A Kbt. 318. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (Lényeges, hogy a Döntőbizottság illetékessége az egész ország területére kiterjed.) A Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a fenti jogsértések miatt kérelem benyújtására jogosult az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. A kérelmet a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés ellen pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül lehet benyújtani. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a jogsértés a kérelmezőnek később, a fenti határidők leteltét követően jutott tudomására. Ilyenkor a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét, azzal, hogy a jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni akkor sem lehet, ha csak később szerzett róla tudomást az érintett. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előzőekben felsorolt határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 324. §-ának (1) bekezdése szerint a Döntőbizottsághoz címzett kérelemben meg kell jelölni a kérelmező (és képviselőjének) nevét, székhelyét (lakóhelyét), a kérelmezői jogosultságot alátámasztó tényeket; a kérelemmel érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének nevét, székhelyét és a közbeszerzés tárgyát, illetőleg a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a beszerző nevét, székhelyét és a beszerzés tárgyát; a jogsértő esemény megtörténtének és a kérelmező arról való tudomásszerzésének időpontját; a megsértett jogszabályi rendelkezést; a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, valamint ennek indokait; az esetleges ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló indítványt, továbbá ennek indokait, valamint a közbeszerzési ügy lehetséges érdekeltjeinek a kérelmező által ismert nevét, székhelyét (lakóhelyét). A kérelemhez csatolni kell a kérelmező képviselőjének meghatalmazását, ha a kérelmező helyett meghatalmazott jár el az eljárásban. Fontos, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért százötvenezer forint, ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, s a díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is. A kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány – a kérelmező által ismert – ügyfél az eljárásban részt vesz. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása eredményeként – fő szabály szerint – érdemi határozatot hoz, amely ellen a Kbt. 346. §-ának (1) bekezdése szerint kizárt a fellebbezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a döntőbizottsági határozat az eljárásban szereplő felek valamelyike számára […]