Szerződés teljesíthetetlensége irreálisan alacsony ár miatt
Kérdés
Mit lehet tenni, ha a helyi és speciális körülmények ismeretében látható, hogy a nyertes biztosan nem tudja majd az általa ajánlott ár alapján a közbeszerzés tárgyára irányuló megállapodást jogkövető magatartással reálisan és szakszerűen teljesíteni? Például az ajánlatban megadott óraszám ismeretében a díj jelentősen alatta marad a minimálbérnek.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. október 18-án (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 300
[…] részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérőnek az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kell írásban kérnie. Lényeges, hogy az említettek "bekérése" körében az ajánlatkérő nem mérlegelhet, azok beszerzése a Kbt. értelmében kötelező. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejőleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján – a szóban forgó esetben is – köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. A Kbt. a fentieken túl is rögzíti azt – 88. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában – hogy az ajánlat érvénytelen, ha az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, továbbá lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Abban az esetben tehát a gyakorlatban nem merülnek fel a kérdésben felvetett problémák, ha az ajánlatkérő a Kbt. fenti – és későbbi szakaszaiban is hasonlóan meghatározott – jogával élve kimondja az irreális, lehetetlen ellenszolgáltatást, kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat tekintetében, hogy az érvénytelen. Az ajánlatkérőnek azonban arra is lehetősége van, hogy elfogadja a fentiek szerinti ajánlattevő indokolását az ár, ellenszolgáltatás "kirívósága" vonatkozásában. Ez az elfogadás azonban sértheti azoknak az ajánlattevőknek az érdekét, akik (amelyek) gondos mérlegelés, felmérés, költségszámítás alapján korrekt, teljesíthető ajánlatot adtak, és szakértelmük alapján úgy ítélik meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést – az eljárás tárgyára tekintettel – csak ilyen feltételekkel lehet jogszerűen teljesíteni. Ez esetben véleményünk szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadhatják, hiszen a Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (együtt kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha pedig a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. október 18-án (13. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 300
[…] részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz. Ilyenkor az ajánlatkérőnek az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást kell írásban kérnie. Lényeges, hogy az említettek "bekérése" körében az ajánlatkérő nem mérlegelhet, azok beszerzése a Kbt. értelmében kötelező. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejőleg, írásban értesítenie kell. Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján – a szóban forgó esetben is – köteles meggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről, teljesíthetőségéről, és érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak az indokolást. A Kbt. a fentieken túl is rögzíti azt – 88. § (1) bekezdésének g) és h) pontjában – hogy az ajánlat érvénytelen, ha az kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, továbbá lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetőleg kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz. Abban az esetben tehát a gyakorlatban nem merülnek fel a kérdésben felvetett problémák, ha az ajánlatkérő a Kbt. fenti – és későbbi szakaszaiban is hasonlóan meghatározott – jogával élve kimondja az irreális, lehetetlen ellenszolgáltatást, kötelezettségvállalást tartalmazó ajánlat tekintetében, hogy az érvénytelen. Az ajánlatkérőnek azonban arra is lehetősége van, hogy elfogadja a fentiek szerinti ajánlattevő indokolását az ár, ellenszolgáltatás "kirívósága" vonatkozásában. Ez az elfogadás azonban sértheti azoknak az ajánlattevőknek az érdekét, akik (amelyek) gondos mérlegelés, felmérés, költségszámítás alapján korrekt, teljesíthető ajánlatot adtak, és szakértelmük alapján úgy ítélik meg, hogy az adott közbeszerzési eljárásban kötött szerződést – az eljárás tárgyára tekintettel – csak ilyen feltételekkel lehet jogszerűen teljesíteni. Ez esetben véleményünk szerint a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt megtámadhatják, hiszen a Kbt. 323. §-ának (1) bekezdése alapján a Döntőbizottsághoz kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (együtt kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét a közbeszerzési törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha pedig a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
