Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között
Kérdés
Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. november 2-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 323
[…] meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy – a fenti vizsgálatok alapján – mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból esetleg ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott – a fentiekben ismertetett valamelyik – bírálati szempont alapján, illetőleg a Kbt. 89-90. §-aiban foglaltakra tekintettel kell értékelni (többváltozatú ajánlat, legelőnyösebb ajánlat kiválasztása stb.). A Kbt. 100. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az említett eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. A fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből látható, hogy a közbeszerzési eljárásban a vizsgálat kétirányú. Értelemszerűen az ajánlatkérő vizsgálja magát az ajánlatot az általa megadott bírálati szempontok valamelyikének való megfelelés vonatkozásában, de ugyanakkor vizsgálja magát az ajánlattevőt is az alkalmasságot illetően. Valóban, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. november 2-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 323
[…] meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó szerződés teljesítésére való alkalmasságát vagy alkalmatlanságát. Ennek során az igazolások eredetiségét, illetőleg a hiteles másolatok megfelelőségét is ellenőrizni lehet. Az ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy – a fenti vizsgálatok alapján – mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból esetleg ki kell zárni. Az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott – a fentiekben ismertetett valamelyik – bírálati szempont alapján, illetőleg a Kbt. 89-90. §-aiban foglaltakra tekintettel kell értékelni (többváltozatú ajánlat, legelőnyösebb ajánlat kiválasztása stb.). A Kbt. 100. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében két szakaszból áll a meghívásos és a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás. Az említett eljárás első – részvételi – szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem tehet ajánlatot. A részvételi szakaszban az ajánlatkérő a jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, illetőleg alkalmatlanságáról dönt. A fentiekben idézett törvényi rendelkezésekből látható, hogy a közbeszerzési eljárásban a vizsgálat kétirányú. Értelemszerűen az ajánlatkérő vizsgálja magát az ajánlatot az általa megadott bírálati szempontok valamelyikének való megfelelés vonatkozásában, de ugyanakkor vizsgálja magát az ajánlattevőt is az alkalmasságot illetően. Valóban, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
